Méltán lehet büszke dr. Vizi Andrásra szülővárosa, Kiskunfélegyháza. A gyermeksebész az orvos labdarúgó válogatott tagjaként bronzéremmel tért haza a barcelonai világbajnokságról a közelmúltban. Utána pedig teljesítette a Budapest Ironman 70.3 versenyt, miközben egy beteg kislánynak gyűjtött. Mindemellett egyik alapítója a Fuss a szegedi gyermeksebészetért közösségnek.
Méltán lehet büszke dr. Vizi Andrásra szülővárosa, Kiskunfélegyháza. A gyermeksebész az orvos labdarúgó válogatott tagjaként bronzéremmel tért haza a barcelonai világbajnokságról a közelmúltban. Utána pedig teljesítette a Budapest Ironman 70.3 versenyt, miközben egy beteg kislánynak gyűjtött. Mindemellett egyik alapítója a Fuss a szegedi gyermeksebészetért közösségnek.

– Melyik eredményére büszkébb a világbajnoki bronzéremre, vagy az Ironmanra?

– Természetesen mindkettőre büszke vagyok. Talán az Ironmanra egy kicsit jobban, mert az mégis egyéni sport, teljesen az én érdemem. Persze a családom támogatása nélkül nem sikerülhetett volna. Most ez óriási élmény és emlék, de a labdarúgó-világbajnoksággal kerek az egész.

– Tavaly ezüstérmes lett az orvos-válogatott a világbajnokságon, idén bronzérmes. Erősebb volt a mostani mezőny?

– Idén július elején Barcelonában rendezték meg a világbajnokságot. Abban a sportlétesítményben játszhattunk, ahol a híres futballsztárok is edzenek. Önmagában már ez is fantasztikus élmény volt. A tavalyi 18 helyett idén 22 csapat nevezett. Így sokkal nehezebb volt a torna is. Ennek ellenére nagyon jól szerepeltünk. A harmadik helyért Ausztráliával játszottuk és azt 1-0-ra megnyertük. Nagyon jó érzés volt, hogy újra érmet szereztünk.

– A nemzeti válogatott és az orvos válogatott között van valamilyen kapcsolat?

– Sajnos nincs. Többszöri megkeresés történt már a vezetőségünk részéről a Magyar Labdarúgó Szövetség felé, de még nem sikerült elnyernünk a támogatásukat, sőt a kapcsolatot sem sikerült felvenni velük. Nyilván mi nem vagyunk profi sportolók, de mi is a hazánkat képviseljük és jó hírét visszük, ráadásul egész jó eredményekkel. Ezért fájó a közömbösségük.

– A futball sikerek után most újabb sportsikereket ért el a Budapesten megrendezett Ironman 70.3 versenyen.

– A labdarúgó torna után nem sokat pihenhettem, mert 2 héttel az esemény után már az egyéni triatlon versenyem következett. A futball világbajnokságra való felkészülés mellett folyamatosan készültem az Ironman versenyre. Előtte októberben még teljesítettem a maratoni távot. 2012 óta futok komolyabban. És, ha az ember lefutja a maratont, akkor válaszút elé kerül, hogyan tovább. Még egy maraton vagy hosszútávfutó-verseny legyen a folytatás. Mivel kezdtem kicsit belecsúszni a monotonitásba, elhatároztam, hogy megpróbálom az Ironman triatlon versenyt. Hiszen 6 éves koromtól 12 éven át versenyszerűen úsztam, a futás jól ment, kerékpározni pedig – kis túlzással ugyan – mindenki tud. Így belevágtam. Novemberben az elsők között adtam le a nevezést. Harmadszorra rendezték meg Budapesten a 70.3 versenyt, ahol 1900 méter úszást, 90 km kerékpározást, a végén pedig félmaratont, azaz 21,1 km futást kellett teljesíteni. Januárban kezdtem a felkészülést, hetente átlagosan 2-3 kilométert úsztam, 50-70 kilométert futottam, 100-150 kilométert kerékpároztam. Közben pedig versenyeztem is. Az elmúlt két évben 11 félmaratont és 1 maratont futottam.

– Mikor jut erre ideje? Hogy tolerálja ezt a családja?

– Kifejezetten nehéz a családdal és a munkával ezt összeegyeztetni, de nem lehetetlen. Mindig azt mondom, hogy az embernek arra van ideje, amire akarja. Szerencsére eddig minden fronton sikerül helytállni. Nem lehetek eléggé hálás feleségemnek Csillának, hogy támogat ebben. Közös az érdeklődési kör, ő is fut. Fiunk születése után 10 hónappal lefutotta a bécsi Maratont. Szememben ő egy igazi példakép. Ráadásul ő a szegedi fuss babakocsival társaság futónagykövete is. Kisfiunk Barnabás 15 hónapos és nagyon élvezi a versenyek hangulatát, így ő is aktívan részt vesz az eseményekben.

– Elégedett a Ironman verseny eredményével?

– Abszolút. 5 óra 15 perces időt tűztem ki magamnak, ezt sikerült is megvalósítanom 5 óra 11 perc 19 másodperc alatt. Ez számomra nagyon jó eredménynek számít, főként hogy iszonyatos melegben kellett mindezt végigcsinálni. A futás alatt 35 fokos meleg volt és a beton hőmérséklete 45 fokos volt. Sajnos sok versenyző feladni kényszerült a távot.

– Mindig ilyen vasakarata volt?

– A maximalizmus az egyetemi évem alatt alakult ki bennem, minden vizsgát a legjobb eredménnyel próbáltam teljesíteni, mindig a legjobbra törekedtem. Később ez a munkában és a sportban is elkísért.

– A futással egy beteg kisgyermeket is támogatott? Hogy volt ez pontosan?

– A Szegedi Gyermekklinikán dolgozó kollégáimmal együtt tavaly júliusban létrehoztuk a Fuss a szegedi gyermeksebészetért csoportot. Mivel többen is aktívan sportolunk elhatároztuk, hogy gyűjtjük a kilométereket a gyermeksebészet betegei részére. A közösségi oldalunkra mindenki felrakja az eredményeit és ezáltal gyűlnek a kilométerek. Hatvan rendes tagunk van, egy év alatt majdnem 11 ezer kilométert gyűjtöttünk össze. Azt szeretnék, ha ez a kezdeményezés minél nagyobb nyilvánosságot kapna. Abban bízunk, hogy sok emberhez eljut a híre és lesznek támogatóink is, akik a kilométereket forintra váltják. Mindemellett szerveztünk egy futónapot is, ahol a versenyzők a nevezési díjjal támogatták a kezdeményezésünket. A befolyt összegeket az osztály fejlesztésére fordítjuk.  Ugyanakkor az Ironman szervezői minden évben felvállalják egy-egy alapítvány támogatását, idén a Csodalámpa Alapítvány volt a kedvezményezett. Aki indult a versenyen az egyúttal pénzt is gyűjthet a beteg gyermekek részére. Ehhez a kezdeményezéshez én is csatlakoztam, annyi kérésem volt, hogy olyan gyermeknek gyűjthessek, akit ebben a régióban kezelünk. A Csodalámpa alapítvány honlapján rajtam keresztül bárki segíthette adományával a kislányt, akinek 8 nap alatt sikerült 160 ezer forintot összegyűjtenem, amiből teljesülhetett a vágya: egy emeletes ágy, alatta íróasztallal.

– Gyermekeket gyógyítani talán a legnehezebb feladat. Miért ezt a szakterületet választotta?

– A gyerekek mindig közel álltak hozzám. Könnyen megtalálom velük a közös hangot. Ha kellő empátiával fordulunk feléjük, akkor még a legfájdalmasabb dolgokat is könnyebben elviselik. Nagyon fontos, hogy a sebek mellett a gyermek lelkét is ápoljuk. Amennyire nehéz ez a szakma, olyan szép is. Nagy boldogsággal jár, nagyon sok örömet ad a gyerekek visszajelzése, mosolya, vagy egy-egy rajza.

– Milyen tervei vannak, jöhet a pihenés?

– Pihenésre nem sok idő jut idén, októberben újra nekivágok a maratonnak, ahol egyéni csúcsot szeretnék futni. És beneveztem a teljes távú Ironman versenyre is, ami jövő nyáron lesz Ausztriában. Egyhetes pihenés után folytatom a felkészülést a munka és a család mellett. De a focit sem hagyom abba, az orvos válogatottban továbbra is játszom.