Csütörtökön nyílik a szokásos kaktusz- és pozsgáskiállítás a Kölcsey Központban.
Aki nem kedveli a Virágkarnevál hetére jellemző nagy tömeget, a zajt, a nyüzsgést, sokkal inkább a csendes, elmélyült kikapcsolódás híve és szereti a növényeket, remekül szórakozhat a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében, azon belül is a tavaly berendezett új, növényföldrajzi pozsgás-házban.

A pálmaház mellé épített, csaknem hétszáz négyzetméteres helyiségben található különleges növényeket Papp László az intézmény igazgatója mutatta be. Szavaiból kiderült, hogy a pozsgás megnevezés a szárazságot, a kevés csapadékot jól tűrő életmódot jelent. Az ilyen növények mérete a néhány centiméterestől a több méteresig terjed.
Machetével kettévágni?

A pozsgások a lehulló esőt ezek igyekeznek minél gyorsabban felvenni és minél tovább raktározni. (Érdekesség, hogy éppen öntözés után jártunk ott.) Nagyon nagy a fajszámuk, alfajokkal együtt több mint húsz ezret tart számon a tudomány. Ebbe a csoportba tartoznak például a kaktuszok, de a mérsékelt égövben is előfordulnak. Magyarországon leginkább a varjúhájfélék, azon belül a kövirózsák a legelterjedtebbek. A botanikus kert pozsgás gyűjteménye, mely az országban a legnagyobb, több mint kétezer fajból áll – ismertette Papp László.

– A közhiedelemmel ellentétben a vízraktározás nem azt jelenti, hogy ha egy kaktuszt félbevágunk machetével, akkor ki lehet belőle önteni a vizet. Ők valójában a sejtjeikben kötötten, részben szabadon raktározzák a nedvességet – jelentette ki Papp László. Elmondta: az is jellemző rájuk, hogy sokkal lassabban növekednek, mint más növények. (A szomszédos pálmaházban éppen ellenkező folyamat zajlik.) Kiderült, hogy a lassú fejlődés ugyanakkor nagyon hosszú életet tesz számukra lehetővé.

– A legnagyobb termetű és leglassabban növekvő kaktuszfajok, például az Arizónában, Kaliforniában őshonos Carnegiea giganteák, melyekből itt is vannak. Ezek magassága elérheti a huszonkét métert és akár ezer évig is élhetnek – mondta, miközben mutatott egy egyméteres példányt.
A bánya a pozsgás „ellensége”

Szinte minden hónapban felfedeznek új pozsgás fajokat, de mivel sajnos elég sérülékenyek, sokat ki is pusztítanak, főként a kisebbekből. Például bányanyitásokkor, vízi erőművek építésekor, az őserdők irtásakor tűnnek el néha még nyilvántartásba sem vett fajok – fogalmazott a szakember. Hozzátéve: néhány éve Mexikóban egy kaktuszgyűjtő felfedezett egy új, 2-3 centiméter átmérőjű kaktuszfajt, majd az összes példányát kiásta és berakta egy bőröndbe. Szerencsére néhány növény túlélte a „költöztetést”, a megmaradtakat visszaszállították egy mexi­kói kaktuszszaporító központba. Az illető felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Papp László hangsúlyozta, hogy a kaktuszok gyakran nem dúsan termő vidékeken, hanem szegény emberek közelében találhatóak, akik eladják a védett növényeket, vagy az állataikkal észrevétlenül letapostatják, lelegeltetik. Sokuk hiába erősen tövises, a kecskék, a szamarak mégis elfogyasztják. Debrecenben ilyesmitől nem kell tartani. Az itteni botanikus kert, benne a pozsgásház akár augusztus 20-án is látogatható és néhány éppen most virágzó példányt is lehet látni. Aki ezért az élményért még a Nagyerdőig sem akar elmenni, az a Kölcsey Központba is ellátogathat, ahol augusztus 18-ától a kert növényeiből kiállítást rendeznek – tette hozzá az igazgató.