Egy hete jegyzékháború folyik Horvátország és Szerbia között, Zágráb Slobodan Milosevic néhai szerb elnök korszakára emlékeztető politikával vádolja Belgrádot, amely viszont Zágráb viszonylatában a fasizmus rehabilitálását emlegeti.
Horvát politikai elemzők szerint a vita hátterében között az áll, hogy mindkét ország belpolitikai célok szolgálatába állít külpolitikai kérdéseket, és a viszálynak egyhamar nem lesz vége.

Múlt kedd óta Horvátország két, míg Szerbia négy tiltakozó jegyzéket küldött Horvátországnak.

Miro Kovac horvát ügyvivő külügyminiszter a horvát sajtóban legutóbb úgy nyilatkozott, hogy Szerbia retorikája a 90-es évekre és a Milosevic-érára emlékezteti. Ivica Dacic szerb ügyvivő külügyminiszter erre válaszul a szerb sajtónak azt mondta: Horvátország politikája viszont a negyvenes éveket és a nácizmust idézi fel benne.
Szerbia múlt kedden nyújtotta át első tiltakozó jegyzékét Horvátországnak, miután a Zágráb megyei bíróság megsemmisítette az Alojzije Stepinac bíboros érsek (1898-1960) ellen hetven évvel ezelőtt hozott ítéletet. Az érseket az akkori Jugoszláviában a kommunista hatalom 16 évi börtönbüntetésre ítélte az 1941 és 1945 között hatalmon lévő nácibarát usztasa rezsimmel való kollaborálás vádjával, és megfosztotta állampolgári jogainak gyakorlásától. Szerbia azzal vádolta Horvátországot, hogy ezzel rehabilitálja a fasizmust.

Horvátország visszautasította a vádakat, és tiltakozó jegyzéket küldött Szerbiának, amiért szerintük szerb tisztségviselők elfogadhatatlan megjegyzéseket tettek Alojzije Stepinacra az ítélet megsemmisítése után.

Szerbia még a múlt héten újabb tiltakozó jegyzéket is küldött Zágrábnak, miután a horvát legfelsőbb bíróság pénteken új eljárást rendelt el Branimir Glavas háborús bűnökkel vádolt volt tábornok egyik – első fokú – ítélete kapcsán, amelyet szerb civilek ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt szabtak ki rá.

A szerb diplomácia vezetője ez utóbbi üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Zágráb lépései a 40-es éveket juttatják eszébe, és szerinte “Horvátországot az usztasák és a nácik leszármazottai vezetik“. Horvátország ismét jegyzékben tiltakozott a szerb politikusok nyilatkozatai ellen, mindazonáltal szerintük Szerbia súlyosan beavatkozik egy másik ország belügyeibe is. Horvát politikusok úgy vélik: a szerbeknek nincs erkölcsi alapjuk leckéztetni Horvátországot.

Hétfőn még két tiltakozó jegyzéket küldött Szerbia Horvátországnak. Az egyikben ismét Branimir Glavas ügyének újratárgyalása miatt tiltakozott a szerb külügyi tárca, míg a másodikban Miro Barisic szobrának felállítása ellen tiltakozott. Barisicot, a horvát emigránst életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Svédországban, amiért 1971-ben megölte a svédországi jugoszláv nagykövetet.
A szerb külügyminisztérium elvárja a horvát kormánytól, hogy határolódjon el az “elítélt terrorista és gyilkos magasztalásától“, és ezzel tegye világossá, hogy nem támogatja a terrorizmust, amely ismét megjelent, és ártatlan áldozatokat követel – áll a jegyzékben. Szerbia a szobor eltávolítását is követelte.

Barisicot 18 év után kiengedték a börtönből, majd 1991-ben visszatért Horvátországba, és részt vett a délszláv háborúban. Még abban az évben eddig ismeretlen körülmények között életét vesztette. Az emlékmű leleplezésén az ügyvivő horvát kormány több minisztere is részt vett. Tomo Medved veteránügyi miniszter horvát hősnek nevezte Barisicot, aki szerinte egész életét a független Horvátországnak szentelte.

A horvát külügyminiszter a két utolsó jegyzékkel kapcsolatban a sajtónak úgy nyilatkozott:Horvátország nem vesz át “elfogadhatatlan” diplomáciai jegyzéket. “Szerbia jobban tenné, ha a terméketlen jegyzékek helyett inkább azzal foglalkozna, hogy európaivá alakítja saját társadalmát” – hangoztatta Kovac.

Aleksandar Vucic szerb ügyvivő miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján mindazonáltal bejelentette, hogy Szerbia az Európai Uniót is tájékoztatta a “régióban kialakult helyzetről”, és várja az EU reagálását.

Az N1 horvát hírcsatornán megszólaltatott politikai elemzők szerint belátható időn belül nem lesz vége a két ország vitájának. Horvátországban előre hozott parlamenti választások lesznek, Szerbiában pedig az áprilisi parlamenti választásokat követően még nem alakult meg az új kormány, ezért mindkét ország a külpolitikát saját belpolitikai céljaira használja fel.

Belgrádot valószínűleg az is bosszantja, hogy Horvátország sokáig megakadályozta, hogy Szerbia megnyissa az uniós csatlakozási tárgyalások emberi jogokról és igazságszolgáltatásról szóló 23-as, valamint a jogállamiságra és a belügyekre vonatkozó 24-es fejezetét, és lezárásukat továbbra is feltételekhez köti.
Közeledik a Vihar hadművelet évfordulója is, amely minden évben feszültséget okoz a két ország viszonyában. Huszonegy éve, 1995. augusztus 4-én indította meg a horvát hadsereg a Vihar fedőnevű hadműveletet, amelynek során négy nap alatt ellenőrzése alá vonta a horvátországi szakadár szerb területek java részét.

Horvátországban mind a mai napig az a vélemény uralkodik, hogy hadseregük honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el. Szerbiában viszont emberiesség elleni bűnöket és népirtást emlegetnek. Szerbia gyásznapként tekint a hadművelet kezdetének napjára, Horvátország viszont a horvát (honvédő) háború legnagyobb sikerének tartja az akciót.

MTI