Földi László szerint hibát követtek el az európai titkosszolgálatok, hogy nem épültek be az Iszlám Államba. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, a belgák által elköltött euró százmilliók csak tüneti kezelésre jók. Nógrádi György úgy véli, mára Belgium is eljutott odáig, hogy vissza kell szorítani szabadságjogokat a biztonság fokozása érdekében, de ők is csak az események után kullognak.
Belgium mintegy 740 millió eurót – nagyjából 230 milliárd forintot – fordított terrorellenes intézkedésekre az utóbbi két évben – számolt be róla a hét elején a Le Soir című belga napilap.

Március 22-én Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson is terrortámadást hajtottak végre, harminckét ember halálát okozva. Azóta még mindig hármas, azaz “súlyos” fokozaton tartják a hatóságok az ország terrorkészültségi szintjét. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetés jelentős, “lehetséges és valószínű” terrortámadás.

A pénzt jórészt a radikalizálódás és a terrorizmus felszámolását célzó, több brüsszeli városrészre kiterjedő, úgynevezett “Csatorna-terv” megvalósítására, az állambiztonsági szolgálatok megerősítésére, a pályaudvarok biztonságának fokozására, valamint felszerelések vásárlására fordították.

A novemberi párizsi merényleteket követően, februárban bejelentett terv értelmében jelentősen fokozzák a rendőri jelenlétet az érintett negyedekben (Molenbeek, Schaerbeek, Saint-Gilles, Anderlecht, Saint-Josse, Koekelberg és Laeken), újabb térfigyelő kamerákat szerelnek fel, továbbá ellenőrizni, illetve szabályozni fogják a muzulmán hitszónokok tevékenységét.

Erősítenék a felderítést

Udvarhelyi Tibor, az M1 brüsszeli tudósítója a Ma reggelben elmondta: Belgiumban továbbra is a hármas fokozatú terrorkészültség van érvényben, ami azt jelenti, hogy a hadsereg, a katonai járőrök továbbra is ott vannak az utcákon, és fegyveresek őrzik a kiemelt intézményeket.
Egyrészt ennek a finanszírozására ment el a pénz, de Charles Michel belga miniszterelnök már bejelentette, hogy a katonák nem maradhatnak örökre az utcákon és a közintézmények előtt, mert felkészültségük alapján komolyabb feladatokra hivatottak, mint egy egyszerű őrszolgálat, ezért egy új, állami őrző-védő szervezetet hoznak létre, amely átveszi majd a feladatot a kiképzett katonáktól.

További 72 millió euróból újabb bírókat és igazságügyi alkalmazottakat akarnak majd foglalkoztatni, hogy a terroristák elleni eljárások felgyorsuljanak, 13 millió euróból pedig 113 új ügynököt akarnak bevetni, akik a polgári felderítést erősítenék, de 92 fővel növelnék a katonai hírszerzés létszámát is. Emellett nyolcezerre növelnék a térfigyelő kamerák számát Brüsszelben.

„Trójai falóként érkezik az inváziós hadsereg”

Földi László szerint Európa háborúban áll, és ez egészen más műfaj, mint a terrorizmus elleni harc. A biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta: hibás megközelítés taktikai, védelmi intézkedésekre költeni az euró százmilliókat, amikor stratégiára lenne szükség.

„Az évek óta tartó közel-keleti konfliktus merényletek formájában “átkúszott” Európába. Elindult egy inváziós hadsereg, ami tömegbe burkolózva érkezik gyakorlatilag trójai falóként. Ha a “normális” élethez képest erősítem a hírszerzést, a titkosszolgálatot, növelem az ügynökök létszámát, ezek csak formális intézkedések és nem hatékonyak” – fogalmazott.

A szakember szerint másként kellene megközelíteni a probléma kezelését, mert a világon nincs olyan titkosszolgálat vagy védelmi rendszer, ami illegálisan érkező tömegben rejtőző muszlim katonák, terroristák felderítésére alkalmas úgy, hogy nem rendelkezik előzetes információkkal.
„Akkor tud ilyeneket szerezni, ha képes beépülni a rendszerbe, az Iszlám Állam struktúrájába. Ez lenne az igazi stratégiai feladat. Az elmúlt 20-30 évben azonban a fejlett titkosszolgálatok lemondtak a hálózatépítésről. Azt gondolták, hogy a fejlett technikai megoldások elégségesek lesznek, de kiderült, hogy ez nem igaz. Az olyan szervezetekben, mint az Iszlám Állam, ott kellene lenniük, be kellene épülniük az ügynököknek, de ez az utóbbi években elmaradt” – tette hozzá Földi László.

„Belgium is csak az események után kullog”

Nógrádi György szerint Belgium is eljutott odáig, hogy vissza kell szorítani szabadságjogokat a biztonság fokozására, ahogy ezt tették az Egyesült Államokban is 2001 szeptember 11. után. Az országban eddig a világ “legcsodálatosabb” rendszere működött, ami a szabadságjogokat illeti, de most először bejelentetették, hogy ellenőrizni kívánják a muzulmán hitszónokokat. (A franciák és a németek már tettek ez ügyben lépéseket) – emlékeztetett rá a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a biztonságpolitikai szakértő.

Újra elővették a belgák az éjszakai ellenőrzéseket, amire fél éve még azt mondták, hogy nem  tisztességes, mert “a terrorista is ember, hagy aludjon nyugodtan”. Olyan intézkedéseket vezettek be, amelyekről “úgy tűnik”, hogy visszaszorítják a terrorcselekmények lehetőségét, de gyakorlatilag – ugyanúgy, mint Nyugat-Európában –  a megtett lépések fontosak, de nem elégségesek. Belgium az események után kullog – hangsúlyozta Nógrádi György.