Úgy tűnik, a terror háborús övezetekben gyakran alkalmazott formáit már exportálják is, a legváratlanabb helyekről és a legextrémebb formában támadhatnak az ártatlan emberekre a világ valamennyi részén, például Európában is. A cél nem más, mint hogy sehol se érezzük magunkat biztonságban, rettegjünk a metrón, az autóbuszon, a repülőgépen, a tömeg- és magánrendezvényeken, amíg el nem érik, hogy ki se merjünk menni az utcára, ami fokozatosan válik a XXI. századi barbarizmus legfőbb színterévé.
A világsajtót egy megdöbbentő fotó járta be a napokban. Kiskamasz kuporog rajta, tűzszerészek, rendőrök veszik körül. Az észak-iraki Kirkukban készült, ahol egy tizenöt éves fiút kaptak el röviddel azelőtt, hogy távirányítással működésbe hozhatták volna az övére erősített robbanószerkezetet. A bombát szabályosan le kellett vágni a melléről, miközben elkeseredetten sírt. Egy 12 és 14 év közötti gyerek hajtotta végre szombaton azt a merényletet is, amely egy lakodalomban történt a délkelet-törökországi Gaziantepben, és amelyben legkevesebb ötvenegy ember meghalt.

A hírek szerint mindkét esetben vélhetően az Iszlám Állam állhatott a háttérben, amely már „élő pokolgépként” használja a legártatlanabbakat, a gyermekeket is. A Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Afrikában nem ismeretlen ez a módszer, ott próbálnak lesújtani vele, ahol azt a legkevésbé sejtik a kiszemelt áldozatok. Afganisztánban például a katonai táborok kerítésén sokszor úgy hajtottak be robbanószerekkel telepakolt kisteherautókkal a merénylők, hogy maguk mellé ültették az asszonyról és a gyerekekről készített élethű bábokat is. Senki nem gondolta ugyanis, hogy valaki családostul robbantja fel magát. Aztán, amikor a módszert kifigyelték, már élő emberek, nők és gyerekek ültek az újabb akcióknál az anyósüléseken. Az út mentén nem volt példa nélküli a babakocsiban, családi autóban, sőt, elhullott állatok belében elrejtett bomba felrobbantása sem.

Úgy tűnik, a terror háborús övezetekben gyakran alkalmazott formáit már exportálják is, a legváratlanabb helyekről és a legextrémebb formában támadhatnak az ártatlan emberekre a világ valamennyi részén, például Európában is. A cél nem más, mint hogy sehol se érezzük magunkat biztonságban, rettegjünk a metrón, az autóbuszon, a repülőgépen, a tömeg- és magánrendezvényeken, amíg el nem érik, hogy ki se merjünk menni az utcára, ami fokozatosan válik a XXI. századi barbarizmus legfőbb színterévé. Ma már letagadhatatlan tény az is, hogy a terroristák – főképpen az Iszlám Állam katonái – a legkegyetlenebb és legaljasabb tömeggyilkosságaikhoz kihasználják az illegális bevándorlás nyújtotta lehetőségeket, ügynököket küldenek a migránsok között Európába vagy egyszerűen csak beszervezik a menekültkálvárián megbotló, csalódott szerencsétleneket.

A helyzetet súlyosbítja, hogy többek között a terrorcselekmények hatására Németország és Ausztria is szigorítani kezdett: egyre több migránst állítanak meg a határon és egyre több bevándorlót próbálnak meg visszatoloncolni, de azok nem hajlandók hazamenni, inkább eltűnnek a hatóság látóköréből. Ennek következtében több százezer ember bolyong Európa különböző országaiban, akik az Europol elemzői szerint egy idő után könnyen rávehetők akár komolyabb merényletekre is. A katonai hírszerzők jelentései szerint emiatt hamarosan kettős migrációs nyomás alá kerülhet Közép-Európa és benne Magyarország, amely a balkáni bevándorlási útvonalon helyezkedik el. A bevándorlók áradata ugyanis nemcsak dél felől várható az elkövetkezendő időkben, hanem Észak- és Nyugat-Európa felől is. Miközben Görögország a török puccskísérlet óta kialakult visszatoloncolási stop miatt egyre képtelenebb kezelni a helyzetet, Németországból, Svédországból, Nagy-Britanniából, Franciaországból és Ausztriából egyre több migránst fordítanak majd vissza, akiket szintén ránk akarnak zúdítani, hogy innen tereljék őket a Nyugat-Balkán felé.

A német kormányzati adatok szerint az idei nyár óta egyre több belépésre jelentkező embert küld vissza a határellenőrzést végző szövetségi rendőrség, a kitoloncolások száma is emelkedik. Az idei első félévben 13 324 személytől tagadták meg a belépést a német határon vagy a repülőtéren, ami ötvenszázalékos emelkedést jelent ahhoz képest, hogy 2015-ben egész évben 8913 ilyen esetet regisztráltak Németországban. Idén a kitoloncoltak 75 százalékát a nyugat-balkáni térségbe szállították vissza, vagyis valamilyen úton-módon Magyarországon juttatták keresztül.

Az augusztusi összesítések szerint a legtöbb embert, 10 629 főt a német−osztrák határon fordították vissza. A Franciaországgal közös határon 240, a Hollandiával közös határon 118 embertől tagadták meg a belépést, a repülőterekről pedig 2030 személyt nem engedtek be a németek. A visszautasítottak huszonöt százaléka afgán állampolgár volt, akik a saját bőrükön tapasztalhatták meg a terrorhadviselés már említett formáit. Utánuk a szíriaiak, az irakiak, az irániak és az albánok csoportja következik, akiknek szintén volt részük a háborús pokolból. Emelkedik az önkéntes hazatérési programok révén távozók száma is. Az első fél évben 30 553 elutasított menedékkérő költözött haza ilyen támogatással, miközben tavaly egész évben 37 220 jogosulatlan menedékkérő távozott önként Németországból.

A németek eszmélése nem véletlen. Mint ahogyan azt Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a napokban találóan megjegyezte: miközben Angela Merkel látszólag továbbra is kitart a Wir schaffen das! (Sikerülni fog!) politikájánál, vagyis támogatja a migránsok Európába telepítését, a háttérben a jóváhagyása mellett egyértelmű irányváltás történt a menekültek korlátlan befogadásától a menekültáramlat korlátozása felé. Rájöttek ugyanis, hogy a migráció tömeges megjelenése nemcsak gazdaságilag tarthatatlan, de megágyaz az európai terrorizmus terjedésének is. A német hatóságok sorra jelzik, hogy a 2014-ben és 2015-ben elutasított menedékkérőknek jó, ha a fele hagyta el az országot, Németországban minimális az esélye a kitoloncolásnak. A kitoloncolást elkerülők között pedig olyan is volt, aki ahelyett, hogy elhagyta volna az országot, terrortámadást hajtott végre.

Ilyen például az ansbachi merénylő, aki egy fesztiválon robbantotta fel magát, de komoly terrorveszély alakult ki a Németországba érkező migránsok miatt a Bajorországi Regensburgban is. Alig több mint másfél hónappal ezelőtt közel ötven, a Balkánról érkezett migráns táborozott le azt követelve, hogy Németországban maradhassanak. Pár nappal később a többségük átköltözött a város plébániájára. Három hét elteltével többen éhségsztrájkba kezdtek és azzal fenyegetőztek, hogy megölik magukat és a gyermekeiket. Ezek után az egyházkerület felszólította őket, hogy távozzanak a parókiáról. A legutolsó 16 migránst a rendőrségnek kellett eltávolítania az épületből.

A Rajna-vidék-Pfalz tartományi Mutterstadtban szintén terrorgyanú miatt vettek őrizetbe egy migráns férfit, akiről azt feltételezték, hogy az Iszlám Állam egyik vezetője és merényletet tervezett. A gyanúsított férfi a hírszerzők adatai szerint 25 éves, damaszkuszi születésű szíriai állampolgár, és menedékkérőként érkezett Svájcon keresztül Németországba az év elején. A német hatóságok a határon ellenőrizték, ujjlenyomatot vettek tőle és egy észak-vesztfáliai szálláson helyezték el. A duisburgi ügyészség azonban eljárást indított ellene és elrendelte a megfigyelését, mert olyan információkhoz jutott, hogy a férfinak köze lehet az Iszlám Államhoz. És akkor még nem beszéltünk a Kölnben és egyéb városokban elkövetett utcai erőszakról és zaklatásokról, a fürdőkben és más nyilvános helyeken zajló inzultusokról, amelyekről egyre több információ került napvilágra az utóbbi időben, hiába is adták parancsba a rendőröknek, hogy tussolják el ezeket az ügyeket.

Nem véletlen, hogy jelentős biztonsági szigorítások várhatók Németországban. Thomas de Maiziere német belügyminiszter a tartományi belügyi vezetőkkel augusztus 18-án olyan javaslatot írt alá, amelynek alapján kibervédelmi egységet állítanának fel a német rendőrségen, a titkosszolgálatok számára lehetővé tennék, hogy 14 éves fiatalok ellen is nyomozhassanak, és további 15 ezer fővel növelnék a német rendőrség állományát. Betiltanák továbbá a burka viselését, uniós biztosi tisztséget javasolnának a visszatoloncolások koordinálására, és erre külön pénzügyi alapot is létrehozatnának Brüsszelben. A németek a török állampolgárok vízumkényszerének feloldását sem támogatják addig, amíg Törökország nem teljesíti az Európai Unió feltételeit, vagyis nem fogadja vissza a tőlük illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Ez az uniós–török egyezmény egyébként továbbra is érvényes, de a Recep Tayyip Erdogan elnök elleni puccskísérlet óta a visszatoloncolás szünetel. Ez azt eredményezte, hogy az elmúlt hetekben megduplázódott a migránsok száma a görög szigeteken.

Ennek pedig az a következménye, hogy a görögök a szárazföldre szállítják a migránso­kat, akik elindulnak Európa belseje felé, és így veszélyeztetik a magyar határt. Ebben a kaotikus helyzetben ráadásul Európa fölött még mindig Damoklész kardjaként lebeg a kényszerbetelepítés terve, amelyről nem mondanak le egykönnyen Brüsszelben. Nemrég még Soros Györgyöt is segítségül hívták, hogy megerősítse ezeket a szándékokat.

A magyar balliberális ellenzék pedig vevő ezekre a hangokra, kisszerű, önös politikai érdekektől vezérelve a betelepítési kvóta elleni népszavazás bojkottjára szólít fel, miközben náci propagandával vádolja a kormányt. Néhányan ennek kapcsán még arra is képesek, hogy a krisztusi szeretetről papoljanak. És ilyenkor a krisztusi szeretet nevében még meg sem bocsáthatunk nekik, mert rájuk nem igaz, hogy nem tudják, mit cselekszenek.