Kakuk György riportja Bese Hozattal, a KCK (Kurdisztáni Közösségek Csoportja) társelnökével, aki szerint a harmadik világháború már elkezdődött.
– Hogy visszatérhetünk-e a tárgyalóasztalhoz a török kormánnyal? A törökországi politikai helyzet nem szétválasztható az egész térség helyzetétől. Mi úgy látjuk, hogy a Közel-Kelet már a harmadik világháború hadszíntere. És, ahogy most a dolgok kinéznek, ez a nem tűnik egy rövid konfliktusnak. Szerintem eltart még legalább tíz évig, magyarázza a KCK társelnöke.
A Közel-Keleten a status quo esett szét. És ahhoz, hogy valami új jöjjön létre, a teljes politikai rendszert kell újratervezni. A konfliktus pedig akkor szűnik meg, ha elkészül egy teljesen új politikai térkép. És ebben az új rendszerben a kurdoknak meghatározó szerepük lesz.
Hozat szerint a jelenlegi konfliktus oka, hogy a régi status quo még nem tűnt el teljesen és a ellenáll a tömegek nyomásának. De hát ez nem tarthat örökké. A kurodnak pedig az új demokratikus rendszer megteremtésében lesz kulcsszerepük, véleménye szerint.
A kurdok a szabadságért, egy demokratikus rendszerért harcolnak, de nem csak saját magukért teszik ezt, hanem mindenkiért, aki itt él. Erről szól a demokratikus föderalizmus, ami véleményünk szerint a nemzetállam alternatívája.
Ezek szerint nem igaz, hogy Törökországban és Szíriában az elszakadásra törekednének?
Szerintünk a nemzetállami gondolat maga a szeparatizmus. Mi egyesíteni szeretnénk a népeket, és nem elválasztani. Egyesíteni úgy, hogy egyenlő jogokkal élhessenek békében.
Szerintünk a nemzetállami gondolat maga a szeparatizmus. Mi egyesíteni szeretnénk a népeket, és nem elválasztani. Egyesíteni úgy, hogy egyenlő jogokkal élhessenek békében.
De hát Törökország léte a nemzetállami gondolatra épül.
Így van. És mindaz amit ma az AKP (a török kormányzópárt) és Erdogan képvisel, az emberek szétválasztására épül. Emellett, ami történik az kulturális és fizikai genocídium a kurd nép ellen. A jelenleg zajló katonai akcióknak, amelyek Dél-Kelet Törökország kurd városaiban történnek egyetlen és világos célja, hogy ezeknek a városoknak a kurd lakosságát elűzzék.
Úgy látjuk, hogy itt egy ördögi terv végrehajtása folyik. Az elnéptelenedett kurd városokba a Szíriából elmenekülteket akarják betelepíteni. Ennek egyetlen célja, hogy megbontsák ezeknek területeknek az etnikai egyensúlyát. De nem csak a kurdokról van szó, a hanem ezeken a területeken élő alevitákról is. Ők is célpontjai ennek a tervnek.
Hogyan látják az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás következményeit?
Az Európai Unió hozzáállása ehhez a dologhoz teljesen egyoldalú. Saját gazdasági, politikai érdekeit nézi. Ez egy jéghideg pragmatikus álláspont, amely nem teszi megfontolás tárgyává a kurdok elleni genocídium ügyét. Ez mint szempont fel sem merül.
Amikor ezt a megállapodást megkötötték, Európában minden politikai döntéshozó pontosan tudta mi történik a kurdokkal Törökországban, mégis megkötötték a megállapodást. Európán mindenki tudta, hogy ezzel a megállapodással, amelyet a menekült-válság miatt kötöttek, Erdogan túszul ejti Európát, mégis megkötötték azt. Pedig Európának jobb lenne ezen a hozzáállásán változtatnia, ha nem kurdok miatt, hát a saját maga jól felfogott érdekei miatt.
A Hozat által említett törökországi kurd városok elleni hadműveletek már 2015. nyara óta tartanak. Elsősorban a szíriai és iraki határhoz közeli nagyobb városok ellen folynak a török hadsereg terrorizmus elleni akciói. Ennek következtében ezek a városok valóban úgy néznek ki mintha egy komoly háború söpört volna végig rajtuk.
A belvárosok lakóházai romokban, emberek sehol. Sirnaknak, ennek a hatvanháromezer lakosú dél-kelet törökországi városnak a polgármestere a hadműveletek befejeztével háromezerre becsülte a városban maradtak számát. A többiek a belső menekültek egyre népesebb táborát gyarapítják.
De a kurd nagyvárosok sorában ott van Cizre, Nüsaybin, Silopi, Bingöl. Dyarbakirnak, a legnagyobb kurd városnak a történelmi városrésze, a Sur hónapokig blokád alatt állt. Most sem lehet ide belépni. Lakói pedig elmenekültek.
Az kérdés most, a bukott puccskísérlet és a török állapparátus és társadalom egészén végigsöprő tisztogatás közben, hogy a porig alázott és lefejezett hadsereggel Erdogan elnök képes lesz-e folytatni azt a belső háborút, amelyet 2015. nyarán indított azzal a politikai nyilatkozattal, hogy beszáll az Iszlám Állam elleni háborúba, majd felrúgva a 2013-ban életbe lépett tűzszünetet, a légierő bombázóit a PKK ellen vezényeltette.
(A KCK társelnökével készült interjú még a július 16-i puccskísérlet előtt készült.)
Forrás: atlatszo.hu
0 Megjegyzések