Özönlöttek a látogatók az elmúlt két napban az ötödik bugaci Kurultájra. A Magyar Törzsi Gyűlésre az érdeklődők mellett 27 rokon nemzetből több száz fős delegáció érkezett, hogy együtt ünnepeljék a pusztai íjfeszítő népek közös ősi kultúráját. Az érdeklődőket vasárnap is várják, ma délután is lesz seregszemle.
Több ezren látogattak ki a hét végén Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepére, ahol a vendégek különös időutazás részesei lehetettek. A bugaci puszta megtelt a nomád őseink által használt jurtákkal, különböző korok és nemzetek viseletébe öltözött hagyományőrzőkkel, íjászokkal, zenészekkel és kézművesekkel. A színes kavalkád hangulatát a sámándobok sejtelmes hangja, az ostorpattogtatás, a lódobogás, illetve a több mint 50 fellépő együttes muzsikája fokozta.

A Kurultáj gazdag programja között szerepelt a Bodrogköz honfoglalás kori leletanyagát bemutató különleges régészeti és antropológiai kiállítás, nagyszabású köböreverseny – az alföldi juhászok által egészen a 19. századig űzött lovasnomád játék – íjász-, párbaj- és szablyavívóverseny, valamint számos hagyományőrző bemutató. Az esemény legnagyobb látványossága idén is a seregszemle volt. Attila nagyfejedelem óriás festménye alatt több száz lovas és gyalogos elevenítette fel honfoglaló őseink harcos múltját. Felemelő látvány volt a hagyományőrző harcosok, gyalogosok, lovasok, csikósok, betyárok és huszárok felvonulása. A seregszemle során a nézők láthattak a honfoglalás kori sírokból előkerült leletek alapján rekonstruált fegyvereket, páncélzatot, lószőrrel díszített kopjákat, lándzsákat, fejszéket, kardokat, szablyákat, de nem marad el a híres pusztai magyar íj sem, amitől retteget Európa. A seregszemle élén szent madarunkat a turult is megcsodálhatták a nézők. Ugyanakkor a Kárpát-medencében fellelhető valamennyi lófajta is felvonult.

– A nagy magyar nemzet végre együtt ünnepel: Felvidék, Délvidék, Erdély, Kárpátalja, Őrvidék és az anyaország. Aki ma itt van, abban Attila, avar őseink, nagy honfoglaló őseink vére csörgedezik. Emlékezzünk Árpád vezérre, Attila nagy fejedelmünkre és minden magyar hősre – fogalmazott köszöntőjében Bíró András Zsolt az esemény ötletgazdája. 

– Történelmet tanító pedagógusként tudom, milyen nagy a történelem iránti érdeklődés, az ősök iránti tisztelet itt a Kárpát-medencében. Tudom, milyen nagy az igény arra, hogy hiteles képet kapjunk a közelmúltról, a távolabbi múltról. Sőt a homályba vesző őstörténetünkről. A Kurultáj olyan esemény, ahol a közönség a lehető legautentikusabb helyen és módon találkozhat a magyarság őstörténetével, a múlttal – mondta a megnyitón Lezsák Sándor az országgyűlés alelnöke.

Mi a Kurultáj?

A Kurultaj szó illetve ennek változatai az altaji nyelvekben – ezen belül főként a különböző török nyelvek nagy részében – törzsi gyűlést jelent. Ez a szó a törzsi rendszerben és az erre épülő törzsi szövetségekben élő sztyeppei lovasnomád kultúrák szinte mindegyikében megtalálható. A lovasnomád magyar törzsek is tartottak törzsi gyűléseket – ezt a korabeli bizánci és arab források is megemlítik – amelyek fontos szerepet játszottak a közösség életében. Ilyen törzsi gyűlésen döntöttek minden fontos kérdésben, illetve ilyen alkalmakkor találkoztak a különböző törzsek vezetői, valamint gyakran a több törzset is érintő hadivállalkozásokról tanácskozhattak. A törzsi gyűlés tehát az ősi magyar kultúra része. A magyar irodalmi múltban is szerepel néhány utalásban, valamint Jókai Mór, Bálványosvár című regényében is leírja: ”a székelyek körültajt ültek”. Ma a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye. Több mint száz, Kárpát medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet részvételével valósul meg.

A hagyományőrző ünnepen idén is felállították Attila sátrát, a világ legnagyobb jurtáját, amely előtt hosszú sorokban kígyóztak az érdeklődők, hogy megnézhessék azokat a  honfoglalás kori fegyverrekonstrukciókat, amelyek a Kárpát-medence legrangosabb honfoglalás kori temetőinek leleteiből kerültek elő. A kiállítás a miskolci Herman Ottó Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével, a Magyar-Turán Alapítvány tudományos szekciójának koordinálásával valósult meg. Az együttműködésben részt vevő múzeumok jóvoltából eredeti honfoglalás kori tárgyakat is bemutattak.