A Foreign Affairs újságírói két hetet töltöttek az Iraki Kurdisztán területén, hogy közelről lássák az ISIS működését és a háborút, amely ellene dúl. Tényfeltáró munkájuk során kurd tisztekkel, a pesmerga (Iraki Kurdisztán hadserege) parancsnokaival készítettek interjút és olyan kurd foglyokat hallgattak meg, akik korábban az ISIS tagjai voltak. Arra voltak kíváncsiak, hogy mi visz rá egy kurdot arra, hogy dzsihádistának álljon.
Egy kurd hírszerzési tisztviselő szerint a dzsihádizmus évtizedek óta jelen van a térségben. Az ISIS is ugyanúgy bukásra van ítélve, ahogy az összes többi.

A térség összetett problémákkal küzd, amit jól mutat, hogy az ISIS soraiban kurdok is harcolnak. Errefelé sokan állították, hogy megtalálták a Szent Grált. Csak a legtöbb helyinek már van annyi esze, hogy nem hisz nekik.

Amikor szóba jön az Iszlám Állam hódítása az Iraki Kurdisztán közelében, a kurdok meglehetősen nyugodtan reagálnak. A kurd parancsnokon az aggodalom legkisebb jelét sem lehet felfedezni, miközben a front felé tart az iraki Kirkukba. A helyi katonai bázis vezetője is higgadt, szerinte az amerikaiak vezette 2014-es légicsapások kezdete óta az ISIS többé már nem képes jelentős rohamot indítani.

Csak a néhány aknavetőjük emlékeztet minket arra, hogy még itt vannak.

Az ISIS azonban többet jelent az Iraki Kurdisztán határait fenyegető terrorista veszélynél. Létezése és tevékenysége belpolitikai kockázat is, amelynek megfékezésén a Kurdisztáni Regionális Kormány (KRG) belbiztonsági szolgálata már régóta dolgozik. Az elmúlt időszakban számos kurd, arab és – állításuk szerint – nyugati országból származó tagot letartóztattak, valamint felderítették a szervezet toborzásáért és logisztikájáért felelős hálózatot.

Iszlamisták és kurdok


Bár a történelem során a dzsihádista csoportok mindig is jelen voltak a kurdok területein, nem váltak jelentős tényezővé. Az elvétve felbukkanó szervezetek a mérsékelt iszlamista mozgalmakból szakadtak le. Közülük a legmeghatározóbb az 1987-ben alapított Kurdisztáni Iszlám Mozgalom (Islamic Movement of Kurdistan, IMK) volt.

Halabdzsa tartománya Szaddám Huszein 1988-as vegyi fegyveres támadásáról híres, amelyben közel 5000 kurd vesztette életét. A támadás nem meglepő módon a szélsőségek megerősödéséhez vezetett, amit az IMK az iraki kormány elleni „szent háború” kihirdetésére használt fel. Az 1990-es években az IMK folyamatos anyagi és logisztikai támogatást kapott Szaddám ellenségeitől.

A kurd hatóságok számára a szervezet nem több a mozgalom egy újabb inkarnációjánál, amely már oly sokszor feléledt a térségben. A kurdoknak nagy tapasztalata van efféle szervezetekkel. Biztonsági szolgálatuk és hadseregük pedig tudja, hogyan vegye fel velük a harcot.
Az ISIS Irakban található területeinek csaknem 40 százalékát, Szíriában 20 százalékát veszítette el. A novemberi, párizsi terrortámadások óta több mint hét nagyvárosból kivonult.

Egy Kurdisztánban tartózkodó amerikai tiszt szerint a nemzetközi koalíció a szervezet kapcsolati hálóját és vezetőségét is megtizedelte. Bár 2015 májusa óta az ISIS-nek valóban nem volt sikeres hadművelete Iraki Kurdisztánban, ez még korán sem ad okot az örömre. Sikerrel használja ki a térség történelmileg dzsihádista gyökereit. Hivatalos források szerint az ISIS és a kormány tagjai közt tevékenykedő 400-450 kurd továbbra is életben tartja a szervezetet.

Kurdok az ISIS soraiban


Az ISIS az online térben szinte költségek nélkül tud új tagokat toborozni. A közösségi médiában megjelenő posztjaik alapján beazonosítják az olyan potenciális harcosokat, akik az általuk felügyelt területek közelében élnek. Mivel ők saját területükről dolgoznak, semmit sem kockáztatnak. Ha kiszemeltük lebukik, hozzájuk semmilyen nyom nem vezet el.Az okok, amiért kurdok az ISIS-hez csatlakoznak, különböznek, és szöges ellentétben állhatnak az iraki arab társaikat befolyásoló tényezőkkel. A cikkben szereplő, kurd származású ISIS-tagoktól származó történetek alapján bár nem vonható le végső következtetés, közelebb visznek a szervezet működésének megértéséhez.

Araz, a balek


Araz, a tizenéves fogoly még csak két hete használta a Facebookot, amikor az ISIS kapcsolatba lépett vele. A befolyásolható fiatal tökéletes célpontnak bizonyult.

A kérdésre, hogy az ISIS hogyan találhatott rá, azt felelte, az iszlám iránti érdeklődése miatt. Vallásos szobrok és szimbólumok képeit posztolta. Profilképe egy jeruzsálemi mecset volt, ami felkeltette az ISIS figyelmét, és hamarosan kapcsolatba léptek vele. A következő három hónapban ISIS-es kontaktjai meggyőzték őt utópisztikus tervükről, és ő csomagolt, hogy Moszulba utazzon.

Azt mondták, hogy a közösségük tagja lehetek, és lehetőségem lesz egy isteni ügyért harcolni.

Mégis hogy hihetett azoknak, akikkel még sosem találkozott életében? Elmondása alapján Araznak semmiféle korábbi tapasztalata nem volt dzsihádista szervezettekkel. Mégis hamar kötődés alakult ki közte és az ISIS képviselői között, akik „testvérükként” kezdték el szólítani. Azt állítja, hogy időbe telt, míg módszereik helyességéről, harcmodorukról és az öngyilkos merényletek szükségességéről meg tudták győzni.
Ennek ellenére a párbeszéd folytatódott, és ahogy teltek a hónapok, Araz egyre lelkesebb lett. A hősiesség és a vértanúság dicső történetei meggyőzték arról, hol a helye.

Sosem mondták nekem, hogy fogadjam el al-Baghdadit (az ISIS jelenlegi vezetőjét), de elmesélték, milyen a követőjének lenni. Teológiai kérdések ritkán merültek fel beszélgetéseink során. Elmagyarázták, hogy a Korán útmutatással szolgál életünk minden területén, és hogy a kalifátus törvényei a Koránt veszik alapul, amely istentől való, így mindenek felett áll.

Araz néhány iszlámról szóló beszélgetés követően a hidzsra, azaz a migráció általi dzsihád elkötelezett híve lett. Nem sokkal indulása előtt a kurd hatóságok, akik mindvégig megfigyelték online tevékenységét, letartóztatták.

Ali, aki bosszúra szomjazott


Arazzal szemben Alinak régre visszanyúló kapcsolatai voltak a kurd dzsihádista hálózattal, és barátai közül is sokan csatlakoztak az ISIS-hez. Egyikük 2015-ben harc közben esett el Irakban. Nem sokkal később Ali egy képet posztolt róla, alatta a kommenttel, hogy „a kalifátusért halt mártírhalált”. Azt állítja, ekkor fogalmazódott meg benne először, hogy belép az ISIS-be.

Posztja szemet szúrt az ISIS-nek, és nem sokra rá már Facebookon és Telegramon is kapcsolatba kerültek. Bár sosem kapott vallásos nevelést, egész életében gyakorló muszlimként tekintett magára. Szerinte csakis az ISIS az, ami „képes az iszlámot a legtisztább formájában megvalósítani”.

Felajánlották, hogy innen is a kalifátus része lehetek. Nem volt szükség rá, hogy Moszulba utazzak, és én nem akartam elhagyni a családomat. A pénz is szóba került, de nem az motivált. Hittem az iszlámban, a kalifátusban és Baghdadiban. De többé már nem hiszek.

A kurd hírszerzés szerint az ISIS-nek gyakran futárokra van szüksége a kurd területeken.

Arra kértek, hogy vegyek át csomagokat és egyéb dolgokat. Máskor Moszulból érkező sofőröknek kellett segítenem.

Az utolsó feladat más volt. A csomagban egy robbanószerkezetet talált, amelyet egy helyi síita mecsetbe kellett eljuttatnia.

A mecsetben mindig nagy volt a tömeg. Tele hitehagyott emberekkel, az ISIS valódi célpontjaival.

Ali azt állítja, hogy akkorra már nem tudott tiszta fejjel gondolkozni, és nyilvánvalóvá vált számára, hogy manipulálták. A táskából a szerkezetet kivette, és otthon hagyta. Attól tartott, az ISIS figyelteti, így az üres táskával ment a mecsetbe. Néhány perccel az érkezése után a kurd hatóságok kiszúrták és letartóztatták.

Ali története tökéletesen példázza, hogyan válik valaki a terrorszervezetek tagjává. A vallásos elkötelezettséget és a barátokhoz fűződő szoros kapcsolatokat kihasználva érik el, hogy csatlakozzanak hozzájuk.

Dzsuma, avagy szélhámosok mindenhol vannak


Dzsuma története több helyen sántított. Beszéde olyan benyomást keltett, mint aki jobb fényben akarja feltüntetni magát, miközben a kihallgatását végző kurd tiszt újra és újra szembesítette a csúfos tényekkel. A többiektől eltérően Dzsumát láthatóan nem érdekelte az ISIS és az általa hirdetett ideológia. Sokkal inkább tudatlansága és az anyagi helyzete sodorta a terrorszervezethez.

A munkanélküli Dzsumát sógora mutatta be egy férfinak, hogy segítsen neki munkát találni. Állítása szerint csak sokkal később jött rá, hogy az ismeretlen férfi az ISIS tagja volt. Felajánlott neki egy új autót, amit taxiként használhatott. Cserébe arra kérte, hogy lássa el szervezetet információval. (A taxisofőrök több szempontból is hasznosak az ISIS számára. Feltűnés nélkül deríthetik fel az emberrablások és támadások helyszíneit.)

A kurd hatóságok szerint Dzsuma fontos információkat adott át az ISIS-nek a kurd börtönökről és egyéb potenciális célpontokról.

Miért lettek terroristák?


A kurdisztáni ISIS tagok történetei emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy a térség összetett problémákkal küzd. Egyik állítás sem lehet igaz önmagában, és nem magyarázhatja a szélsőséges nézetek térnyerését. Minden út egyéni, amelyet a személyiségjegyek és a külső hatások együttesen befolyásolnak.

Rengeteg idő megy el a találgatásokra, vajon miért lesznek az emberek terroristák, miközben elfelejtjük megkérdezni: miért ne legyenek?