Az atv.hu tudta meg, hogy Budapesten, a Gutenberg-téren nagyméretű muszlim kulturális központ épül. A létesítményről a helyiek és az építkezésen dolgozók úgy tudják, hogy mecsetszerű imahely lesz. A tervezett központ az Országos Zsidó Egyetemtől néhány méterre készül, és a tulajdonosa egy olyan alapítvány, amelyet korábban illegális fegyverkereskedelemmel és terrorcsoportokhoz – köztük az al-Kaidához – fűződő kapcsolatokkal gyanúsítottak. 
A Budapesti Zsidó Hitközség közleményben szólította fel a Józsefvárosi Önkormányzatot és a Belügyminisztériumot, hogy mielőbb lépjen közbe “ezen áldatlan állapot megszüntetéséért”. A tavalyi kőbányai mecsetépítési terv óta – amelyről blogunk számolt be először – ez a legkomolyabb muzulmán kezdeményezés Budapesten.

Az atv.hu információi szerint a Gutenberg téri, 540 négyzetméteres ingatlant a Jótékonysági Béke Alapítvány újítja fel. Ezt a Józsefvárosi Önkormányzat is megerősítette, de ők nem tudnak arról, hogy a létesítmény imaháznak készülne, csak a kulturális célt ismerik.

A cikk megjelenése után a Budapesti Zsidó Hitközség Rabbisága nyilatkozatot adott ki, amelyben határozottan tiltakoztak ama tény ellen, hogy az Országos Zsidó Egyetem, illetve a Budapesti Zsidó Hitközség Scheiber Sándor utcai zsinagógakörzete mellett néhány méterre, a Jótékonyság és Béke Alapítvány fennhatóság alatt egy muszlim imaközpont épül.

Mint írják, az alapítvány “vezetője azon ‘palesztin’ személy, akit nem oly rég a Budapesti Zsidó Múzeum elleni merénylet-kísérlettel gyanúsítottak meg.” Ezért felszólítják “a Józsefvárosi Önkormányzatot és Magyarország Belügyminisztériumát, hogy mihamarább tegyen ezen áldatlan állapot megszüntetéséért.” (Az alábbi képen balról a tervezett muszlim központ, jobbról a Zsidó Egyetem épülete látható.)

Békealapítvány terroristák kezében

A Jótékonysági Békealapítványról először 2004-ben írt a hvg.hu. Úgy értesültek, hogy az alapítvány egyik alapítója Dr. Elfaith Hassenein üzletember, akit korábban többször érte az a vád, hogy a délszláv háború idején – feltételezések szerint az al-Kaida terroristáival is együttműködő – bosnyákoknak szállított illegálisan fegyvert.

A dr. Saleh Tayseer vezette Jótékonysági Békealapítványt (Relief Peace Foundation) 1996 tavaszán jegyezték be a Fővárosi Bíróságon, tízezer dolláros tőkével. A három alapító közül az egyik a boszniai diplomata útlevéllel rendelkező 58 éves Hassenein.

A hvg.hu szerint a Hassanein által vezetett, bécsi székhelyű Harmadik Világ Jótékonysági Ügynökséget (Third World Relief Agency – TWRA) szoros szálak fűzték Oszama bin Laden terroristavezérhez, aki anyagi hozzájárulásokkal segítette az ügynökség munkáját az 1990-es évek első felében – állítja a Nemzetközi Anti-terrorista és Biztonsági Szakértők Szövetségée (IACSP).

A szövetség szerint a TWRA hozzávetőleg 350 millió dolláros vagyonnal rendelkezett 1992 és 1995 között, amelyet az osztrák GiroCredit-nél vezetett számlán tartottak. Az összeget bin Ladenen és további tehetős magánszemélyeken kívül – az IACSP szerint – Brunei, Irán, Malajzia és Szaúd-Arábia dobta össze. A Washington Post 1996-ban leplezte le, hogy a TWRA-t az egyiptomi Sheik Omar Abdel Rahman is támogatta, akit a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyai ellen 1993-ban elkövetett első terrortámadás szellemi atyjaként tartanak számon.

Az IACSP szerint ebből a pénzből finanszírozta volna Hassanein azt a kudarcba fulladt akciót is, amelynek keretében orosz és kínai fegyvert csempészett volna a balkáni háborúban részt vevő boszniai muszlimoknak. Az Alternative Information Network (AIM) balkáni híroldala szerint a fegyverszállítmányt 1992 szeptemberében ukrán repülőgéppel a szudáni Kartúmból küldték Szlovéniába, Budapest érintésével. A segélynek álcázott 130 tonnányi fegyvert végül a Boszniában nem sokkal azelőtt kitört horvát-muszlim harcok miatt nem tudták eljuttatni Hasan Cengic bosnyák miniszterhez – írta az AIM. A fegyverszállítmányt így még Szlovéniában felfedezték, és a csempészakció kitervelésével később Milan Kucan szlovén elnököt és embereit vádolták.

Hassanein az Oszama bin Ladennel szorosan együttműködő Szudáni Nemzeti Iszlámista Front speciális kelet-európai küldötte volt egészen 1992-ig, amikor Szudán bécsi nagykövetségének kulturális attaséjává nevezték ki – állítja az IACSP. (A szudáni vezetés a kilencvenes évek közepétől Oszama bin Ladennek lehetővé tette, hogy Kartúmban telepedjen le.)

Hamisított alapítási iratok

Az alapítvány története hasonlóképpen kalandos. A hvg.hu információi szerint a Jótékonysági Békealapítvány 1996-ban megválasztott kuratóriumi elnökét 1999-ben már meghallgatta a Fejér-megyei főügyészség; ennek során a szudáni születési és szudáni állampolgárságú, de már 1979 óta Magyarországon élő Dr. Nadir Hassan Khalil feljelentést tett közokirat-hamisítás miatt ismeretlen tettes ellen.

A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a gyermekorvosként dolgozó Dr. Khalil elmondta: 1997-ben tudomására jutott, hogy az alapítók Isztambulban módosították az alapító okiratot, s új elnöknek Babiker Elgalilt nevezték meg. (Babiker Elgalil egyes okiraton Babakr Abdel-Jalil Mohammed, illetve Babiker Abdelgalil néven is szerepel.) Khalil az ügyészségnek jelezte, hogy 1998-ban újra módosították az okiratot, ám szerinte egyik módosított okiraton sem eredetiek az aláírók nevei. Dr. Khalil a meghallgatáson azt is közölte, hogy úgy tudja, az új elnök, Babiker Elgalil ellen több büntetőeljárás van folyamatban.

Khalil feljelentését követően a rendőrség kikérte az iratokat a Fővárosi Bíróságtól, majd az írásszakértő megállapította, hogy két aláíró neve eltér az eredetitől. Egy másik bírósági iratból pedig kiderül, hogy Khalil azt állította: a rendőrség már egyszer „nagy erőkkel” tartott házkutatást a Bartók Béla úti ingatlanban, ahol az imaház van, s amely ingatlan tulajdonosa a Jótékonysági Békealapítvány.

Robbantással gyanúsították az új vezetőt

A botrányok után lecserélték a teljes „vezérkart”, és az alapítvány kuratóriumának elnöke 2003. márciusától Dr. Saleh Tayseer, Magyarországon élő palesztin fogorvos lett. Az új képviselőről 2004 áprilisában hallott először a közvélemény, amikor terrorcselekmény előkészítésének gyanúja miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda elfogta Saleh Tayseert

A nyomozók azzal vádolták, hogy 2003-ben megbízást adott két férfinak: az egyiknek azt mondta, hogy szerezzen be robbanószert, a másikaktól pedig azt kérte, hogy robbantsa fel a Budapesti Zsidó múzeumot. Tayseer két hónapig volt előzetes letartóztatásban, majd a Fővárosi Főügyészség bejelentette, hogy bizonyítékok híján nem emelnek vádat ellene. A férfi – aki egyébként 2012-ig az Iszlám Egyház elnöke is volt – beperelte az államot: először 200, majd végül 30 millió forintot kért, de ebből csak 2 milliót ítéltek meg neki. 

Szaúdi pénzek budapesti mecsetépítésre

2009-ben Seres László írta meg a Hírszerzőn, hogy új mecsetet építtetne Újbudán a magyarországi Iszlám Egyház, amelyet akkor Saleh Tayseer vezetett. A XI. kerületi önkormányzat előbb elvetette, majd engedélyezte az egymilliárdos projektet. Molnár Gyula újbudai polgármester (ma az MSZP elnöke) akkor azt nyilatkozta, hogy a helyi tiltakozások és az alapítóval kapcsolatos aggodalmak ellenére támogatja a mecsetépítést, mert “felértékeli a lakások értékét”, továbbá

“Ahogy a katolicizmust sem lehet az inkvizíció, úgy az iszlám közösséget sem lehet az al-Kaida alapján megítélni”  – állította 2009-ben Molnár Gyula.

Saleh Tayseer szerint a húszezres, többségében a XI. kerületben élő hazai muszlim közösség számára “fontos cél egy központi épület létrehozása, ahová képzéseket, egy ötvenezer példányos könyvtárat, elektronikus könyvtárat, előadó, – és rendezvénytermeket terveznek. A kulturális létesítmény része lenne egy minaret is, amely nélkül elképzelhetetlen egy iszlám közösségi hely”.

A Hírszerző cikkéből kiderült, hogy az építtető egyház korábban pénzt fogadott el egy világszerte hírhedt szaúdi alapítványtól. Idézik az AP hírügynökség budapesti tudósítóját, aki arról számolt be, hogy Tayseer egyházának imahelye, a Bartók Béla úti Dar-Asszalám mecset a szaúd-arábiai al-Haramain jótékonysági szervezettől kapott pénzügyi támogatást. Az AP-nek a mecsetben egy magát megnevezni nem kívánó muzulmán hívő akkor megerősítette, hogy a vallási közösség “sok pénzt kapott” Szaúd-Arábiából, ám az adakozó szervezet nevét nem akarta közölni. A Blikk című lapnak Saleh Tayseer védője megerősítette: 2003. októbere óta kétszer is járt Budapesten annak a szaúdi alapítványnak a vezetője, amely 474 ezer eurót (kb. 120 millió forint) próbált átutalni a Bartók Béla úti mecset címére bejegyzett Jótékonysági Béke Alapítványnak. “A pénzt telekvásárlásra és mecsetépítésre használták volna fel” – mondta akkor az ügyvéd.

Mivel akkor az újbudai építkezés végül meghiúsult, meglehet, ez a pénz vagy ennek egy része volt most a Gutenberg téri ingatlanfejlesztés alapja is.