A Szaturnusz legnagyobb holdjának metán és etáneső áztatta felszínén létrejöhettek egy másféle élet építőkockái.
A Titán a Cassini-Huygens felvételén (Fotó:NASA/JPL-Caltech/Űrtudományi Intézet)
A New York állami Cornell Egyetem kutató számítógépes szimulációval igazolták, hogy prebiotikus reakciók is végbe mehetnek a Szaturnusz egyik holdjának felszínén.

A Titán túl fagyos ahhoz, hogy folyékony víz jelen legyen rajta, így a földihez hasonló élet elképzelhetetlen, de a csapat szerint másfajta, hidrogén-cianid alapú szerves vegyületek mégis létrejöhettek.

Ahogy a csillagászok egyre jobban megismerik a Naprendszer égitestjeit, és egyre-másra fedezik fel az exobolygókat, egyre többekben merül fel: talán nem olyan életet kell keresni, mint a miénk.

A Cornell kutatói szintén úgy vélik, az élet a „lakható zónán” kívül is megjelenhet.

Ám egy ilyen rideg környezetben is szükség van az anyagok mozgására, reakciójára ahhoz, hogy az élet építőelemei kialakulhassanak.

Ezért olyan izgalmas a Titán hold, mivel a Föld mellett csak itt figyeltek meg eddig esőt és az ezzel összefüggő talajeróziót.

Igaz, az itteni záporok etánnal és metánnal verik a felszínt, ez hozzájárulhat a hidrogén-cianid keletkezéséhez a felszíni üledékben, aminek jelenlétét a Cassini-Huygens űrszonda mérései jelezték.

A Cornell Egyetem szimulációjában ennek az anyagnak a Titánon lehetséges kémiai reakcióit játszották végig, és igazolták, hogy ezek során – elméletben – az élet előfutáraként is felfogható szerves vegyületek is keletkezhetnek.

Az amerikai kutatók új Titán-szonda építését szorgalmazzák, amit fel lehetne készíteni a földitől eltérő élet kezdeményeinek felismerésére.

MTI