Újabb 29 helyszínnek a világ kulturális örökségévé nyilvánításáról dönt az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága vasárnap kezdődő tanácskozásán Isztambulban.
Palmüra (MTI/EPA/Juszef Badavi)
Az egész világot átölelő nemzetközi beadvány kéri Le Corbusier (1887-1965) svájci-francia építész műveinek felvételét a világörökségek közé. A nemzetközi beadványt már két alkalommal elutasította a bizottság, átdolgozott formájában ezúttal három kontinens hét országa kéri a XX. század kiemelkedő jelentőségű építésze alkotásainak felvételét. Argentína, Belgium, Németország, Franciaország, India, Japán és Svájc tizenhét épületet jelölt a listára.

A további jelöltek között vannak többek között Szíria veszélyeztetett helyszínei, Gibraltár neandervölgyi barlangjai, a spanyolországi Dolmenes de Antequera megalitsírjai. Első alkalommal nevezett helyszínt Antigua és Barbuda szigetállam és a Mikronéziai Szövetségi Államok: előbbi az Antigua szigetén lévő Nelson’s Dockyard haditengerészeti hajógyárat, utóbbi a Nan Madol régészeti helyszínt, Kelet-Mikronézia központját.

Az isztambuli tanácskozáson szó esik a világörökségek veszélyeztetettségéről, Szíria hat világörökségi helyszínének védelméről is. Ide tartozik a polgárháborúban súlyosan megsérült Aleppo, vagy a részben lerombolt antik város, Palmüra.

Az UNESCO világörökségi listáján már 1033 helyszín van több mint 160 országból. Közülük Olaszország a csúcstartó, itt 51 helyszín szerepel a listán. Kínában 48, Spanyolországban 44, Franciaországban 41, Németországban pedig 40 helyszín a világörökség része.

A listára való felkerülés megkönnyítheti a pénzhez jutást a helyreállításhoz, a működtetéshez és az idegenforgalmi fejlesztéshez.

MTI