Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben hamarosan megkezdődik az a kutatás, amelyben a kutyák és a képzett diagnoszták párhuzamosan azon dolgoznak, hogy a tüdőrák már korai stádiumban felismerhető legyen.
B-nose-nak, azaz biológiai orrnak hívják azt, amit a kutya szagminta felismerésére alapozott vizsgálatban végeznek – mondta az M1 Minden tudás című műsorában Horváth Ildikó igazgatóhelyettes.

Több mint egy évtizede kutatják, hogy a kutyák hogyan képesek kimutatni a daganatos megbetegedéseket az ember által kilélegzett levegőből. Ez természetesen nem része a protokollnak, mindez csak kísérlet.

Az Intézet etikai engedélyt kapott egy kutatás elvégzésére, amelyben korai tüdőrákok esetében kilégezett biomarker mintát mutatnának meg a kutyáknak. Arra kíváncsiak, hogy ezzel a tréning programmal milyen szinten lehet az eredményt megvalósítani.

A kutyás kísérlet mellett a laboratóriumban már korábban használt műszeres mérésekkel és azok fejlesztésével teremtik meg az úgynevezett kilélegzett biomarker vizsgálat másik pillérét. A beteg 10 percen keresztül lélegzik egy csőbe, a vizsgálathoz a gyűjtőtartályban egy-másfél milliliter leheletpárának kell összegyűlnie. Ebből a folyadékból különböző kémiai anyagokat, molekulákat lehet meghatározni és abból lehat aztán az illető betegségére, annak a lefolyására, és a légúti gyulladás mértékére következtetni – magyarázta Dr. Antus Balázs, osztályvezető.

A módszer adott esetben a tüdőrák-diagnosztikában is felhasználható lehet. Bizonyos szenzitivitással esetleg arra is képes lesz, hogy előre jelezze a rák kialakulásának folyamatát. Hozzátette, még további vizsgálatokkal meg kell erősíteni, illetve ki kell mutatni adott esetben a tüdőrákot.

A mintát, a leheletpárát a laboratóriumban előkészítik a későbbi vizsgálatokhoz, majd bekerül a fagyasztóba, -75 fokba.

Sem a röntgen, de még a CT felvétel sem mutat biztos képet arról, hogy a tüdőben történt-e rákos elváltozás. Szövettani mintát kell venni a daganatból. Ezeknek a vizsgálatoknak, van egy komoly limitje: csak egy pici mintát tudnak kezelni, amely nem feltétlenül jellemzi az egész tumor szövetet.

Hogy a kilélegzett levegő biomarker mintázatából mit tudunk megmondani és diagnosztikusan ez mennyire használható, az még egy fejlődő kutatási terület. A klinikai gyakorlatban még sehol a világon nem használják, mint ahogy a daganatjelző kutyákat sem. Az azonban tény, hogy nincs olyan ember által alkotott mérőműszer, amely a kutya szaglásának érzékenységével vetekedne.

A kutya ragadozó és a különböző testnedveknek az elpárolgásából vagy bomlásából adódó melléktermékekre is érzékeny, ezért ezeket a beteg sejteknek, akár rákos sejteknek az anyagcseréjéből adódó különbséget az egészségestől meg tudja különböztetni – hangsúlyozta Ujhelyi Tamás, kinológus.

Az Országos Korányi TBC és Pulmunológiai Intézetében hamarosan elkezdik a minták begyűjtését, hogy a kutyák néhány hét alatt megtanulhassák, pontosan milyen szagokat kell felismerniük. A beteg által kilehelt levegőben benne lesznek a rákos sejtek anyagcseréjéből adódó különböző vegyületek.

A kutya valóban nagy biztonsággal tudja szétválasztani akár a korai daganatot is a nem daganatos állapotoktól.

A számok riasztóak: Magyarországon évente kisvárosnyi, mintegy 8500 ember hal meg tüdőrákban. 2015-ben 10-11 ezer új tüdődaganatos beteg jelent meg a rendszerben, az öt éves túlélésére 10-15 százalék körüli az esély. A szűrés a tudomány számára komoly kihívást jelent, az igazi megoldás az lenne, ha sikerülne egy olyan elektronikus orrot kifejleszteni, amely versenybe tudna szállni a kutya szaglószervével. A kutatók szerint azonban ettől a tudomány még nagyon messze van.