Nyilvánvalóan tudnia kellett a török puccskísérletről a török katonai vagy a civil hírszerzésnek, olyan mértékű letartóztatási hullám van, 6 ezer embert vettek őrizetbe, köztük rendőröket, csendőröket, és 12 ezer közalkalmazottat függesztettek fel – jelentette ki Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.
A letartóztatottakat megverték és megkínozták. Brutális, ami folyik, az Európai Unió már jelezte is, hogy a vízummentességen az idén Törökország nem kapja meg – tette hozzá.

A török hadsereg a NATO-ban – az Egyesült Államok után – a második legnagyobb, körülbelül 630 ezer katonája van, tartalékosokkal együtt bőven egy-másfél millió embert tudnak mobilizálni – hívta fel a figyelmet.

Nagyon figyel most a NATO Törökországra. Ha a hadsereg vezetése elmegy egy nem demokratikus, iszlamista irányba, akkor kiteszik Törökországot a NATO-ból – prognosztizálta.

Törökország rendkívül fontos szövetséges lenne, hiszen Oroszországgal ott van a NATO közös határa, és két terrorista tűzfészek, Szíria és Irak. A kurdok elleni állandó csapások azonban rendkívül kétségessé teszik, hogy itt valóban egy demokratikus államról és hadseregről van szó – hangoztatta a szakértő, aki szerint jelenleg veszélyben van Törökország NATO-tagsága, különösen, ha visszavezetik a halálbüntetést.

Binali Yildirim miniszterelnök ugyan azt mondta, hogy ne vezetik be a halálbüntetést, Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyanakkor úgy nyilatkozott, ha a török népnek ez a kívánsága, a parlament elé terjeszt egy ilyen javaslatot.

A biztonságpolitikai szakértő lehetségesnek tart egy olyan forgatókönyvet is, miszerint ha nem adja ki az Egyesült Államok Fethullah Gülen török hitszónokot, és túl sok kritika érkezik Brüsszelből és Berlinből Törökországra, a törökök felrúghatják a szövetséget az Európai Unióval, és átengedhetik a több millió menekültet a kontinens felé.

Georg Spöttle szerint az is kérdéses, hogy reagál a hadsereg vezetése a mostani tisztogatásokra. Mert ha az túl nagymérvű lesz, kivégeznek magas rangú tiszteket, valós puccs is történhet, mint amilyen 1971-ben, vagy 1980-ban volt. Elképzelhető, a hadsereg nem tűri, hogy bíróság elé állítsanak olyan népszerű tiszteket, mint amilyen a légierő parancsnoka volt, és legjobb esetben is életfogytiglanra ítéljék őket. Kérdés, hogy a hadseregben nem lesz-e olyan belső erő, ami ezt meggátolja – mondta a szakértő.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is: az Egyesült Államoknak „necces” fellépni úgy Törökországgal, mint Szaúd-Arábiával szemben. Utóbbiról egyre inkább bebizonyosodik, hogy köze volt a szeptember 11-i merényletekhez. Törökország ideiglenesen bezárta az incirliki légi támaszpontot, ahonnan drónok, tankerek indultak. Utóbbiak segítségével tudtak tankolni az Iszlám Államra légi csapást mérő gépek. A bezárással gyakorlatilag odaszúrtak a NATO-nak, jelezve: mi uraljuk a térséget, innen akkor fogtok felszállni és a repülőket tankoltatni, amikor mi megengedjük – fogalmazott.