„Ha ebben a kényes helyzetben az európai elit továbbra is a homokba dugja a fejét, és közben az egyre mélyebb integrációt erőlteti, az unió egyébként is recsegő-ropogó építménye simán összedőlhet” – hangzott el a Századvég Alapítvány keddi konferenciáján. Schmidt Mária, Maróth Miklós, Lánczi Tamás és Tuzson Bence a Brexit utáni Európa útkereséséről és a migrációs válságról.
Merre tart Európa? – A Project 28 kutatás eredményei címmel tartott konferenciát kedden a Századvég Alapítvány. Az eseményen beszédet mondott Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke, Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, valamint Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője. 

Az Európai Unió 28 tagállamára kiterjedő közvélemény-kutatásban összesen 28 ezer – országonként ezer-ezer – választópolgár felelt a migrációt, a terrorizmust és az Európai Unió jövőjét firtató kérdésekre. Lánczi Tamás elmondta: bár az idei év januárjában és februárjában végzett kutatás eredményeit már áprilisban nyilvánosságra tudták volna hozni, a Brexit miatt inkább kivártak.

A kutatást vezető alapítvány elnöke elmondta: a kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja az európaiak véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Hozzátette: úgy látja, Európa meghatározó változások előtt áll, hiszen „geopolitikai és stratégiai pozíciói jelentősen átalakultak”. 

Tuzson Bence államtitkár Rogán Antalt helyettesítette a konferencián. Kijelentette, hogy a kormány álláspontja szerint az EU által összeállított javaslatcsomag alkalmatlan a migránsválság okozta problémák megoldására. „A brüsszeli bürokratáknak a józan ítélőképességük ment el” – mondta. „Az EU nem kéne, hogy meghívókat küldjön migránsok millióinak. Vissza kell térnünk alapértékeinkhez, és ezek védelmére kell koncentrálnunk. Ha nem így teszünk, szét fog esni Európa” – hangsúlyozta.  

Az államtitkár beszéde után Lánczi Tamás ismertette a kutatás eredményeit. Elmondta, hogy az összegyűjtött adatok egyértelműen rámutatnak a választópolgárok EU-val szembeni elégedetlenségére és saját jövőjükkel kapcsolatos aggodalmaikra. Az év eleji felmérésben részt vett francia és belga választópolgárok több mint 90 százaléka (!) úgy nyilatkozott: tart attól, hogy a párizsi merénylethez (2015. november 13.) hasonló esemény következik be országában.

Az utolsó előadást Schmidt Mária tartotta. Ebből néhány gondolatot idézünk:

„Véleményformáló elitünk baloldali része totális háborút folytat minden olyan érték ellen, ami a többség számára becses és fontos. Fikakultúrájának centrumában ugyanis a semmi áll. (…) Miután semmi nem fontos a számukra, könnyű szívvel dobnák oda hazánkat kontinensünkkel együtt a beáramló migránsoknak.”

„Gyenge, egy helyben topogó, bizonytalan, dülöngélő, nevetséges figurák és hatalomtechnikai zsonglőrök vigyorognak ránk Európa vezető pozícióiból.”

„Miközben az eurobürokrata elit tántoríthatatlanul kitart a neoliberális elvek mellett, abba a hitbe ringatja magát, hogy romboló megszorításpolitikája nem akad meg a torkunkon. De. Megakad.”

„Ha ebben a kényes helyzetben az európai elit továbbra is a homokba dugja a fejét, és közben az egyre mélyebb integrációt erőlteti, az unió egyébként is recsegő-ropogó építménye simán összedőlhet.”

„A frontvonal egyik oldalán a nép, a tömegek, a nemzetek állnak, velük szemben pedig a globalizált, multikulturális, multietnikai projektekben érdekelt elitek ássák be magukat lövészárkaikba.”

„Németország – az euró adta előnyökkel élve – egyre gyakrabban képzeli magát a Negyedik Birodalomnak.”

Az előadások utáni kerekasztal-beszélgetésen Maróth Miklós, az MTA rendes tagja emlékeztetett: amikor a hunok betörtek a Római Birodalomba, ők nadrágot viseltek, a rómaiak tunikát. „Nézzünk magunkra, és abban a pillanatban megértjük, mit jelent a migrációs hullám!” – mondta.