Ausztriában a jogállamiság sikereként értékelték, hogy az alkotmánybíróság előírt, meg kell ismételni a május 22-én tartott elnökválasztás második fordulóját. Az elégedett hangok közé fanyalgó hangok is vegyültek. A sajtó szerint nevetségessé vált az ország, megingott a választói bizalom. Wolfgang Sobotka belügyminiszter pedig azzal borzolta a kedélyeket, hogy kijelentette: EBESZ-megfigyelőket hívna azokba a körzetekbe, ahol a szabálytalanságokat tapasztalták.
 |
| Forrás: MTI |
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, az alkotmánybíróság nem állapított meg választási visszaélést, csupán azt mondta, ki, hogy nem teljesültek a jogszabályokban előírt feltételek.
Nem az egyik, vagy a másik fél manipulálta az eredményt, hanem ez egy államműködési zavar volt. Furcsa jelenségeket lehetett tapasztalni: egyik-másik választóhelyiség már délben bezárt, és volt olyan Bécsben, amely délután öt órakor – sorolta.
Az alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy majdnem 31 ezer szavazattal nyert a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen, és 78 ezer levélszavazatot kérdőjeleztek meg, ezeket megsemmisítették. Ezeket különböző helyeken adták le, ezért az egész második fordulót megismétlik – magyarázta.
Az FPÖ, vagyis az Osztrák Szabadságpárt a levélben leadott szavazatok miatt kezdeményezte a választás eredményének megsemmisítését. Május 22-én a szavazóhelyiségekben leadott voksok után ugyanis még a szabadságpárti Norbert Hofert állt az élen. Másnapra a levélszavazatok fordították meg az eredményt. levélben azok szavaztak, akik nem tartózkodtak a lakóhelyükön.
Kiszelly Zoltán politológus kiemelte: a jegyzőkönyvből és a tanúmeghallgatásokból kiderül például, hogy a levélszavazatokat már a hivatalos megszámlálás előtt kibontották. Ráadásul nemcsak a szavazatszámláló bizottság esküt tett tagjai vettek részt a szavazatok összeszámlálásában, hanem aktivisták is, mondván, gyorsabban akartak számolni.
A szavazást szeptember végén vagy október elején ismétlik meg. Az újrakezdődő kampányban megjelennek majd a hagyományosnak nevezhető témák, a migráció kérdése, a génmanipulált élelmiszerek kereskedelme és a kelet-európai vendégmunkások ügye. Új témaként pedig valószínűleg szóba kerül Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból – tette hozzá.
Norbert Hofer az FPÖ jelöltje nyerőbb helyzetben van, de ebből nem következik automatikusan a győzelme. Ő volt az, aki megkérdőjelezte a választás végeredményét. Az interneten terjedő pletykák és az összeesküvéselméletek kivételesen nem csak elméletek voltak, hanem gyakorlat. Ez mindenképp az ő pozícióját erősíti – hangsúlyozta Kiszelly.
Alexander Van der Bellen nem vitatja az alkotmánybíróság döntését. Sőt, azt nyilatkozta, hogy a határozat nem hozta őt hátrányos helyzetbe vetélytársával szemben.
Van der Bellennek az az előnye, hogy az FPÖ-n kívül valamennyi párt mögéje sorakozott fel. Meg akarják akadályozni ugyanis a szabadságpárti elnök győzelmét. Legfőképp azért, mert Hofert még a kampányban kijelentette, megválasztása esetén élne azon jogával, miszerint feloszlathatja a parlamentet. Előre hozott választásokat szeretne, ami ugyanakkor nagyon sok osztráknak a szívéből szóló üzenet – hangoztatta Kiszelly.
Elemzők szerint az FPÖ nem zárkózik el egy, az uniós tagságról szóló népszavazástól sem.
Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását!
Mráz Ágoston Sámuel és Kiszelly Zoltán a 180 percben
Mráz Ágoston Sámuel szerint jelenleg egy technokrata kormány irányítja Ausztriát, miután a szociáldemokrata kancellár, Werner Faymann megbukott. Már senki sem számít arra, hogy ez a kormány kitölti a 2018-ig terjedő ciklusát.
Arról szól most a történet Ausztriában, hogy a tradicionális pártok közül melyik fog majd koalíciót kötni az FPÖ-vel. Az osztrák parlamenti választási rendszer arányos, szemben a magyarral, ami ugye többségi, és a választókerületekben dől el a végeredmény. Ausztriában listákra kell szavazni, azaz az FPÖ még ha a legnépszerűbb párt is, nagyon valószínűtlen, hogy az abszolút többséget meg tudja szerezni. Ebben az esetben koalíciós partnerre van szüksége. 2016 ezért nagyon fontos, mert eddig karanténba próbálták zárni az FPÖ-t, az államfőválasztás azonban megmutatta, hogy egy nagyon komoly társadalmi támogatottság van mögötte. Innentől kezdve politikai tényezőként számolnak az FPÖ-vel, a szociáldemokraták (SPÖ) a 30 éves párthatározatukat feloldják, ami kizárta az együttműködést. Mindemellett az Osztrák Néppárt (ÖVP) is udvarol az FPÖ-nek – mondta a Nézőpont Intézet vezetője.
A jelenlegi osztrák államfő mandátuma július 8-án lejár. A feladatokat az őszi választásig egy parlamenti testület látja majd el.
Nem az egyik, vagy a másik fél manipulálta az eredményt, hanem ez egy államműködési zavar volt. Furcsa jelenségeket lehetett tapasztalni: egyik-másik választóhelyiség már délben bezárt, és volt olyan Bécsben, amely délután öt órakor – sorolta.
Az alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy majdnem 31 ezer szavazattal nyert a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen, és 78 ezer levélszavazatot kérdőjeleztek meg, ezeket megsemmisítették. Ezeket különböző helyeken adták le, ezért az egész második fordulót megismétlik – magyarázta.
Az FPÖ, vagyis az Osztrák Szabadságpárt a levélben leadott szavazatok miatt kezdeményezte a választás eredményének megsemmisítését. Május 22-én a szavazóhelyiségekben leadott voksok után ugyanis még a szabadságpárti Norbert Hofert állt az élen. Másnapra a levélszavazatok fordították meg az eredményt. levélben azok szavaztak, akik nem tartózkodtak a lakóhelyükön.
Kiszelly Zoltán politológus kiemelte: a jegyzőkönyvből és a tanúmeghallgatásokból kiderül például, hogy a levélszavazatokat már a hivatalos megszámlálás előtt kibontották. Ráadásul nemcsak a szavazatszámláló bizottság esküt tett tagjai vettek részt a szavazatok összeszámlálásában, hanem aktivisták is, mondván, gyorsabban akartak számolni.
A szavazást szeptember végén vagy október elején ismétlik meg. Az újrakezdődő kampányban megjelennek majd a hagyományosnak nevezhető témák, a migráció kérdése, a génmanipulált élelmiszerek kereskedelme és a kelet-európai vendégmunkások ügye. Új témaként pedig valószínűleg szóba kerül Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból – tette hozzá.
Norbert Hofer az FPÖ jelöltje nyerőbb helyzetben van, de ebből nem következik automatikusan a győzelme. Ő volt az, aki megkérdőjelezte a választás végeredményét. Az interneten terjedő pletykák és az összeesküvéselméletek kivételesen nem csak elméletek voltak, hanem gyakorlat. Ez mindenképp az ő pozícióját erősíti – hangsúlyozta Kiszelly.
Alexander Van der Bellen nem vitatja az alkotmánybíróság döntését. Sőt, azt nyilatkozta, hogy a határozat nem hozta őt hátrányos helyzetbe vetélytársával szemben.
Van der Bellennek az az előnye, hogy az FPÖ-n kívül valamennyi párt mögéje sorakozott fel. Meg akarják akadályozni ugyanis a szabadságpárti elnök győzelmét. Legfőképp azért, mert Hofert még a kampányban kijelentette, megválasztása esetén élne azon jogával, miszerint feloszlathatja a parlamentet. Előre hozott választásokat szeretne, ami ugyanakkor nagyon sok osztráknak a szívéből szóló üzenet – hangoztatta Kiszelly.
Elemzők szerint az FPÖ nem zárkózik el egy, az uniós tagságról szóló népszavazástól sem.
Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását!
Mráz Ágoston Sámuel és Kiszelly Zoltán a 180 percben
Mráz Ágoston Sámuel szerint jelenleg egy technokrata kormány irányítja Ausztriát, miután a szociáldemokrata kancellár, Werner Faymann megbukott. Már senki sem számít arra, hogy ez a kormány kitölti a 2018-ig terjedő ciklusát.
Arról szól most a történet Ausztriában, hogy a tradicionális pártok közül melyik fog majd koalíciót kötni az FPÖ-vel. Az osztrák parlamenti választási rendszer arányos, szemben a magyarral, ami ugye többségi, és a választókerületekben dől el a végeredmény. Ausztriában listákra kell szavazni, azaz az FPÖ még ha a legnépszerűbb párt is, nagyon valószínűtlen, hogy az abszolút többséget meg tudja szerezni. Ebben az esetben koalíciós partnerre van szüksége. 2016 ezért nagyon fontos, mert eddig karanténba próbálták zárni az FPÖ-t, az államfőválasztás azonban megmutatta, hogy egy nagyon komoly társadalmi támogatottság van mögötte. Innentől kezdve politikai tényezőként számolnak az FPÖ-vel, a szociáldemokraták (SPÖ) a 30 éves párthatározatukat feloldják, ami kizárta az együttműködést. Mindemellett az Osztrák Néppárt (ÖVP) is udvarol az FPÖ-nek – mondta a Nézőpont Intézet vezetője.
A jelenlegi osztrák államfő mandátuma július 8-án lejár. A feladatokat az őszi választásig egy parlamenti testület látja majd el.
0 Megjegyzések