A fideszes Navracsics Tibor, az EU kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa Szél Bernadettel, az LMP társelnökével beszélgetett az Ökopolisz felsőtárkányi táborában szombat este a brexitről, migrációról és az EU világhatalmi esélyeiről. Hallgatva Navracsics véleményét mindezekről, nem lehet egy leányálom neki meghallgatni Orbán tusványosi beszédét, vagy végignézni a kormány brüsszeli kampányát. 
A beszélgetés első témája a brexit volt. Navracsics szerint a brit népszavazás valójában két identitáskoncepcióról való szavazás volt. Az egyik azt mondja, hogy egymást kizáró identitások vannak: "ha valaki az európait választja az megtagadja a nemzeti identitását. Ha európai, akkor nem magyar." A másik koncepció szerint az európai identitás kiegészíti a többi identitást: "egy boldog veszprémi boldog dunántúli, boldog magyar és boldog európai lesz" - mondta. A brit népszavazásnál győzött az első.

A fideszes politikus szerint az elhagyáspártiak azzal kampányoltak, hogy "szerezzük vissza az ellenőrzést, irányítsuk mi az országunkat". És ez sokkal erősebb mozgósító erő, mert ez érzelmi alapú kampány, szemben az értelmi alapúval, ami az előnyök és hátrányok kézzelfoghatóvá tételéről szólt. Navracsics szerint ha sikerül az egyik oldalt nemzeti érzelemnek beállítani, akkor az biztosan győz, márpedig itt sikerült úgy beállítaniuk, hogy ha valaki jó brit akar lenni, az nem lehet jó európai. Szerinte ez a népszavazás megmutatta, hogy ki lehet játszani egymás ellen a nemzeti érzelmeket és az európai érzelmeket. És ha van tanulsága a brexitnek, akkor az az, hogy a nemzeti identitást nem szabad szembeállítani az európai identitással.

Ha ez nem lett volna elég arra, hogy lássuk, mennyire szépen megfogalmazta, mit csinál a magyar kormány, Navracsics hozzátette, hogy aki hisz a kommunikáció erejében, az láthatott még valamit. Azt, hogy a brit népszavazás nevében a kezdetektől fogva benne volt a végeredmény: a kilépés (brexit). Valószínűleg erre a trükkre a magyar kormány is rájött, amikor úgy nevezte el az októberi népszavazást, hogy „Népszavazás a kényszerbetelepítés ellen". Nem róla, vagy ilyesmi.
Arról nem is beszélve, hogy a kötelező betelepítésnél érintetteknél nem illegális bevándorlókról beszélünk, hanem elbírált menedékkérelemmel rendelkező menekültekről. A kormány kampányában azonban csak bűnözőkről van szó. A HírTV meg is kérdezte a beszélgetés végén Navracsicsot, hogy elfogadhatónak tartja-e ezt a fajta kampányt. A politikus először azt mondta, az Európai Bizottságnak nincs álláspontja a magyar népszavazással kapcsolatban. Majd amikor rákérdeztek, hogy de neki, mint fideszes politikusnak mi a véleménye, Navracsics azt mondta: Én az Európai Bizottság tagja vagyok.

Szél Bernadett szerint ez a népszavazás csak egy hatalomtechnikai manőverezés, "egy cinkelt merénylet", amelynek a tábor egyberántása, egyben tartása a célja, az emberek pedig eldönthetik, hogy részt akarnak venni ebben a játékban, vagy nem. Hozzátette, hogy Orbán egyetlen problémája éppen a részvétel lehet, de szerinte mivel folyamatosan erről van szó, és minden párt napirenden tartja, ezért még a részvétel is magas lehet.

Navracsics szerint egyébként a kötelező kvóta soha nem fog tudni életbe lépni. Mert vannak akik nyíltan ellenzik és támadják, mint Magyarország és Szlovákia, vannak tagállamok, akik azt mondják megcsinálják, de nem sietnek, mindig közben jön valami: "persze majd végrehajtjuk, csak most esik az eső". És van néhány tagállam, akik kifejezetten kérnének menekülteket, nyilván a munkaerőhiányukat kezelendő. De ott pedig a schengeni övezet miatt a további helyváltoztatás megakadályozhatatlan. Mellesleg egyszer már csúnya üzeneteket kapott Kövér Lászlótól és Kósa Lajostól, miután arra utalt, hogy felesleges az Üzenjünk Brüsszelnek kampány, és hát ez sem volt egy népszavazásra buzdító összefoglaló a részéről.

Szél Bernadett szerint a legerősebb kritika, ami Orbán Viktorral szemben megfogalmazható az az, hogy neki, mint a tanács tagjának az EU-ban a problémákról kellene tárgyalnia, hazatérve pedig a megoldásokról kellene beszélnie. Ezzel szemben a miniszterelnök nagyjából ennek a szöges ellentettjét teszti. Tusványosi beszédében is csak a problémákról beszélt, megoldási tervei viszont nincsenek. Hozzátette, hogy ezzel a népszavazási kampánnyal is azt éri el Orbán, hogy nem az ország valós problémáiról beszélünk: az oktatás tönkretételéről, az ország összeszerelő műhellyé butításáról.
Utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy az egész Uniónak meg kell változnia, hangsúlyozta a szociális Európát, mint egyetlen lehetőséget arra, hogy a két-, illetve már háromsebességesnek is nevezhető Európa különbségei megszűnhessenek: „a neoliberális Európához hozzá kell tenni a szociális lábat". Szerinte a nyugatnak is fel kell hagynia azzal a törekvéssel, hogy Kelet-Európa csak egy olcsó összeszerelő-műhely legyen. Márpedig most az, Orbán pedig büszkén házal az olcsó magyar munkaerővel, és közben a munkások jogait is úgy visszanyírja, hogy teljesen kiszolgáltatja őket a munkáltatóknak.

Szél szerint a Brexit is erre a többsebességessé vált Unióra mutatott rá. Szerinte ugyanis a fejlett Európa és a periféria közötti törésvonal válságjeleket produkál most már mindkét oldalon. A briteknél a kilépést azok támogatták, akik úgy érezték, hogy veszítettek az uniós tagsággal. 

Ez azoknak a lázadása, akik lemaradtak a nyertesek vonatáról − mondta.

A beszélgetés végén valaki feltette a kérdés, hogy Navracsics európai kollégáival beszélget-e arról a folyosón, ebédlőben magánemberként, hogy mivel az Európai Unió egyedül úgyis képtelen megoldani a menekültválságot, nem kellene-e az EU-nak, mint nagyhatalomnak a többi nagyhatalommal kiegyezve, együttműködve, többek között a fegyverszállítás korlátozásával megfékeznie a háborúkat, a menekültválság gyökerét.

Navracsics azt mondta erre, hogy bár az EU-nak voltak törekvései arra, hogy nagyhatalomként pozicionálja magát, de egyértelművé vált, hogy az EU csak gazdasági és kulturális nagyhatalomként van jelen a világpolitikában. A diplomáciához hadsereg kell, persze nem aktív szereplőként, hanem a háttérben, mondta, és hozzátette, hogy ennek gondolatát vetette fel tavaly Juncker os most Orbán is. Hozzátette, hogy az Unió mostanában egyébként is egyre kevésbé viselkedik egységes nagyhatalomként.

Nem afelé halad most a dolog, hogy az EU egységes szereplőként tud részt venni a nemzetközi politikában - mondta. Navracsics szerint olyan időszakot élünk, amikor az európai szint bizalmi tőkéje megcsappant, nem Magyarország az egyetlen, aki ezt mondja és nem csak a migráns téma, ami ezt kiváltotta. Hozzátette, hogy ez a széttagoltság azonban "csak cselekvésnehezítő körülmény, de nem cselekvésmegállító".