A brit népszavazás talán egyik legfontosabb tanulsága, hogy az európai integráció jövője, erőssége és összetartó volta múlik azon, sikerül-e kialakítani olyan európai identitást, amely büszke azokra az identitásokra, amelyekre épül - mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa az Együtt kezdtük, együtt folytatjuk című nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa beszédet mond az Együtt kezdtük, együtt folytatjuk című nemzetközi konferencián a fővárosi Müpában 2016. július 8-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Navracsics Tibor kiemelte: az általa felügyelt oktatás, kultúra és sport területe talán a legtöbbet teheti a jövő összetartó társadalmainak és a jövő európai identitásának kialakulásáért.

A biztos úgy fogalmazott, nehéz helyzetben van, mert a tanácskozáson olyan testületet képvisel, amely mindenképpen meg akarja érteni a tagállami szándékokat, a tagállami politikákat az összetartóbb és egységesebb, minden állampolgár egyenjogúságát biztosító társadalom eléréséért. Ebből adódóan azonban az Európai Bizottság sokszor vitába kerül a tagállamokkal – jegyezte meg.

Mint mondta, a kötelezettségszegési eljárások sokszor büntetésként jelennek meg, pedig valójában rendezett, intézményesített vitáról, egyfajta konfliktuskezelési eljárásról van szó, hogy a felek tisztázzák a problémát és a megoldáshoz vezető utat.

Az Európai Bizottság májusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. Szlovákia ellen 2015-ben, Csehország ellen pedig 2014-ben indult Brüsszelben eljárás.

Navracsics Tibor kiemelte: az oktatás a legsúlyosabban foszthat meg embereket életesélytől, miközben a legtöbbet adhatja ahhoz, hogy a jövő társadalma erősebb legyen.

Megjegyezte: az oktatás minősége szoros összefüggésben van egy társadalom versenyképességével, az Európai Uniónak ezért érdeke, hogy a tagállamok oktatási rendszere könnyen elérhető és nyitott legyen a társadalom minden tagjának. De az európai integráció politikai megfontolásból is érzékeny erre – tette hozzá.

Az EU már nemcsak szabadkereskedelmi övezet, hanem olyan politikai értékközösség is, amelynek tagállamai felesküdtek a képviseleti demokráciára, a jogállamiságra, az alapvető emberi jogok biztosítására, és arra, hogy mindenkinek megadják az azonos vagy legalábbis hasonló életesélyt – jelentette ki.

Kifejtette: az oktatási politikának ezért két alapvető feladatot kell megvalósítania: egyrészt magas szintű, versenyképes tudást adni a fiataloknak, másrészt a hozzáférhetőséggel mindenkinek megadni a lehetőséget, hogy élhessen a társadalmi mobilitással.

Navracsics Tibor kitért arra: az Európa2020 stratégia ezért különös figyelmet szentel az oktatáspolitikának, és annak, hogy fokozott védelemben részesüljenek azok a társadalmi csoportok, amelyek szociológiai adottságaik miatt tömegesen szorulnak ki egy adott ország oktatási rendszeréből és így a társadalmi mobilitásból.

Ezért fordulhatott elő – mondta -, hogy az elmúlt években a bizottság a kötelezettségszegési eljárásokkal különös figyelmet szentel a közép- és délkelet-európai országok roma közösségei sorsának.

Kiemelte: senki nem vitatja, hogy a kötelezettségszegési eljárásokban érintett országok oktatáspolitikát, romapolitikát formáló kormányzati tényezői elkötelezetten tevékenykednek, a vita arról szól, hogy az alkalmazott lépések célravezetőek-e.

A politikus hangsúlyozta, mindenkinek érdeke, hogy az EU társadalmai minél egységesebbek legyenek, és mindenki külső korlátoktól mentesen, olyan életet valósítson meg, amelyre tehetsége, képessége, ambíciói feljogosítják. A közép-európai kormányok nagyon komoly lépéseket tesznek ennek érdekében – jelentette ki.

Hozzátette: amikor a romák felzárkózásáról, egyenlő esélyekről, összetartó társadalomról beszélünk, nemcsak az iskola tartozik ebbe a körbe, hanem a civil, egyházi és állami intézmények, amelyek a kultúra és a sport területén valósítanak meg felzárkózási programokat, részben az EU finanszírozásával.

“Együttműködésre vagyunk ítélve, ( …) esélyünk csak az Európai Unióval együtt van” – összegezte a biztos.

Ravasz Ábel, a szlovákiai roma közösségekért felelős kormányhivatal kormánybiztosa előadásában kiemelte, Szlovákia most vette át az Európai Tanács elnökségét, a féléves ciklusban pedig tervek szerint kiemelt szerepet kap a romaintegrációs politika vizsgálata. Ennek érdekében októberben Pozsonyban a roma ifjúság helyzetéről, lehetőségeiről szóló konferenciát szerveznek. “Ha nem adunk elég hangsúlyt a roma ifjúságra, elveszítjük őket” – jelentette ki.

A kormánybiztos kitért arra is, hogy fontosnak tartja a kötelezettségszegési eljárásokat.

Szükség van arra, hogy őszintén megbeszéljük a szegregációt és megoldást találjunk rá – mondta a szlovákiai kormánybiztos.

MTI