A NATO-Oroszország megállapodás megsértése nélkül erősítik meg “a keleti szárny” védelmét – szögezte le szombaton a magyar sajtónak nyilatkozva Orbán Viktor miniszterelnök, miután részt vett az Észak-atlanti Tanács kétnapos, a varsói NATO-csúcson tartott tanácskozásán.
Orbán Viktor az M1 aktuális csatornán is sugárzott nyilatkozatában kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett “maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük”.

“Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

“A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el” – foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.

A miniszterelnök közlése szerint már kijelölték a magyarországi vezetési pont helyét, hogy “szükség esetén, ha katonai erőket kell a védelmünk érdekében Magyarországra hozni, akkor a vezetési struktúra már kiépült legyen”.

Mindezek alapján Orbán Viktor kijelentette: ez a csúcstalálkozó Magyarország és a magyar emberek biztonsága szempontjából rendkívül fontos és jelentős volt.

Az oroszok dühösek

A NATO varsói csúcsértekezletének döntései arról tanúskodnak, hogy a szövetség a hidegháborútól a valóságos háború felé lépett – jelentette ki Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet elnök szombaton az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva.

“A varsói retorika ordítóan arról árulkodik, hogy szinte hadat akarnak üzenni Oroszországnak. Védelemről beszélnek, miközben ténylegesen már támadó akciókra készülnek” – hangsúlyozta Gorbacsov. A nyilatkozat többi része ide kattintva olvasható el.

A migráció ellen is fellépnek

A kormányfő arról is szólt: magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. Közölte: Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség “vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe”.
“A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (…) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz” – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: a NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszűnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is, elsősorban a tengeri határok megvédésére.

Orbán Viktor Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is találkozott. A török menekültpolitika továbbra is arra épül, hogy kiválogatják a képzett migránsokat.

Ukrajna esélytelen

A NATO-Ukrajna találkozó kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország mindig is támogatta, hogy keleti szomszédunk épüljön be ebbe a biztonsági-védelmi rendszerbe, “ugyanakkor ennek a gondolatnak itt nincs többsége”.

A bukaresti NATO-csúcson például leszavazták Ukrajna belépését, “ez a kérdés ezért ma nincsen napirenden”, mert “itt távol állnak egymástól az álláspontok”, hiszen “Ukrajna egy nehéz helyzetben lévő ország, és nem látjuk, hogy hogyan lehetne rövid távon nyugatosítani akár a gazdaság működését, akár a közigazgatását, akár a védelmi rendszerét”.

A NATO tagállamai azonban átfogó támogatási csomagot hagytak jóvá Kijev számára.