A mentális teljesítményben mutatkozó egyéni különbségek hosszú ideje állnak az érdeklődés középpontjában. A XX. században nagy igény mutatkozott arra, hogy meghatározzák, szellemi képességei szerint egyes feladatok ellátására ki alkalmas, és ki nem.
Mentális életkor és tényleges életkor

Az intelligencia mérési módszerének kidolgozása a pszichológia tudományára hárult. 

Az első igazi intelligenciateszt Binet nevéhez köthető, aki ezt az 1900-as évek elején alkotta meg, gyermekek iskolaérettségének vizsgálatára. Binet azt vizsgálta, hogy melyek azok a mentális feladatok, amiket egy adott életkorú gyermek képes megoldani. Azonban szemet szúrt neki, hogy egy jó képességű gyerek megold olyan feladatokat is, amelyeket az átlag csak idősebb korában. Ezzel szemben egy gyengébb képességű gyerek az életkorának megfelelő feladatokkal sem boldogul. Ennek alapján különbséget tett mentális életkor és tényleges életkor között, mely mutatók hányadosa később az intelligenciahányados (IQ) számítás alapját képezte.

Mi az intelligencia?

Az intelligencia a problémamegoldásra irányuló szellemi tevékenységek összessége, tehát olyan komplex képesség, amelynek részét képezi a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátására való képesség, a memória, az általános ismeretek stb. Az intelligenciatesztek országra és életkorra való tekintettel változnak, hiszen egy másik kultúrában más dolgok tartoznak az általános műveltség körébe, mint Magyarországon, és egy hét éves gyermektől sem várhatjuk el, hogy ugyanúgy teljesítsen, mint egy felnőtt. 

Az átlagos intelligenciának a 100 IQ-pont felel meg. Az emberek közel 70%-ának 85-115 közé esik az IQ-ja. Fontos még megjegyezni, hogy az intelligencia és a kreativitás nem feltétlen összefüggő tulajdonság, egy intelligens ember nem mindig kreatív, míg egy kreatív ember nem biztos, hogy intelligens. 

Mire jó az intelligencia mérése?

Az intelligencia mérése több helyzetben is komoly szerepet játszik. Felhasználásukkal képesek kimutatni bizonyos neurológiai vagy pszichiátriai kórképek megjelenését, de ugyanígy fontos szerepet kapnak az iskolaérettség, munkahelyi kiválasztás vagy pályaalkalmassági vizsgálatok során. Egyes kimutatások szerint, ha a munkahelyek nem alkalmaznának intelligenciateszteket a kiválasztások során, az a gazdaságnak milliárdos nagyságrendű károkat okozna. Az IQ-tesztek alkalmazásával kapcsolatban azonban felmerül néhány etikai probléma. Például nem garantálják, hogy akit ez alapján alkalmaznak, megfelelő lesz a kiválasztott posztra, és akit emiatt nem vesznek fel, más tényezők miatt nem lett volna-e alkalmasabb. 

A magyar tesztekről

Magyarországon több elterjedt intelligenciatesztet alkalmaznak. Talán a legsűrűbben használt a MAWI (Magyar Wechsler Intelligencia teszt) és ennek gyermek változata a MAWGYI. A teszt összesen 10 részfeladatból áll, melyek következők;
- Összehasonlítás: Két fogalom közös kategóriába sorolása
- Műveltség: Általános ismeretek
- Élethelyzetek megértése: Pl. "Mit csinálsz, ha találsz egy személyi igazolványt?"
- Számterjedelem: Egyjegyű számok memorizálásának képessége
- Aritmetika: Számolási feladatok
- Mozaik próba: Látott ábra lemásolása
- Kép kiegészítése: Felismerni, mi hiányzik egy képről
- Képek sorba rendezése: Történet megalkotása képekből
- Tárgy összeillesztése: Kirakós szerűen összeilleszteni egy tárgyat
- Rejtjelezés: Számhoz tartozó adott kód minél gyorsabb beírása

Az intelligenciahányados, a részpróbákban elért eredmények összegzéséből adódik, azonban minden részpróba önmagában is információt ad egy adott részterület működéséről. Ugyanígy értelmezhető az is, ha több részpróbában mutatkozik hiányosság. Ezek alapján következtethetünk a korral járó mentális hanyatlásra, egyes neurológiai problémákra valamint, hogy a kitöltő személy mely képességei kimagaslóak. Mindezt összevetve a MAWI teszt alkalmas egy ember mentális színvonalának az adott ország átlagához viszonyított mérésére.