Miután a nagy kibocsátók egymás után kötelezik el magukat, egyre valószínűbb, hogy még az év vége előtt életbe léphet a tavaly decemberi párizsi klímamegállapodás.
Megújuló energia veszi át a fosszilis helyét. (MTI Fotó: Vajda János)
A Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője szerint még idén életbe léphet a tavaly decemberi párizsi klímamegállapodás.

Kőrösi Csaba a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán azt mondta: egyebek mellett Kína, az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó is “látja, hogy nagy baj van”, és megígérte, hogy még idén ratifikálja a megállapodást.

Nem alaptalan a klímadiplomata optimizmusa, hiszen a kibocsátások több mint 40 százalékáért felelős Egyesült Államok, Kína és India vezetői már tulajdonképpen megegyeztek arról, hogy az év vége előtt ratifikálják a megállapodást.

A párizsi paktum hivatalosan akkor lép életbe, ha a kibocsátások legalább 55 százalékát jegyző, minimum 55 ország saját törvénykezésébe iktatja azt.

Az 55 résztvevő a világ nagyjából 200 országa közül korábban sem tűnt megoldhatatlan feladatnak, de a tavalyi párizsi csúcson kevesen gondoltak volna rá, hogy az 55 százalék is összeállhat már 2016-ban.

Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte a párizsi tárgyaláson,  nyomására a magyar parlament májusban az EU-ban elsőként ratifikálta az egyezményt.

A többi uniós országban a folyamat döcögve halad, mert egyes tagállamok nem érzik fontosnak a mielőbbi ratifikációt, és azt uniós belső alkukhoz kívánják felhasználni munícióként.

Szinte minden napra jut egy bejelentés arról, hogy egy ország mikor tervezi elvégezni párizsi házi feladatát.

Berlinben a napokban tartott klímakonferencián a házigazda Németország mellett a világ legnagyobb olajkitermelője, Szaúd-Arábia is bejelentette: az idén ratifikálja az egyezményt, ezzel a bejelentéseket tekintve 53,3 százaléknyi kibocsátást lefedő országnál tartunk.

Párizs nem teremt gyökeresen új helyzetet, hanem inkább egy már megkezdődött folyamatra segít rá.

Ez a folyamat az energiaszektorban a fosszilis energiahordozók felől a nap és szélenergia felé történő eltolódásban, a közlekedésben az elektromos autók megjelenésében jelenik meg leglátványosabban.

Párizsban öt ország kivételével minden állam tett klímavállalást, ezeknek a megvalósítása kezdődik meg az életbelépést követően.

Ezek a vállalások a klímaváltozás lassításához már hozzájárulnak, de a megfékezéséhez elégtelenek.

Ha minden klímavállalás teljesül, akkor +2,7 Celsius fokban sikerülhet korlátozni a felmelegedést. Párizsban az a megegyezés született, hogy legfeljebb +2 C-ig engedjük a felmelegedést de ha lehet, inkább csak +1,5 C alatt tartsuk.

Épp ezért Áder János köztársasági elnök június végén levélben fordult a világ tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országának vezetőjéhez, arra kérve őket, hogy mielőbb kezdjenek konzultációt, és a korábbi vállalásaikhoz képest rövidebb idő alatt és nagyobb mértékben csökkentsék a kibocsátásukat.

MTI