Zahra Yaganah 13 éves volt, amikor hozzáadták egy basáskodó, erőszakos férfihoz. Ma már író: könyve a családon belüli erőszakról szól Afganisztánban. Az élete pedig arról, hogy a nők is választhatnak.
Yaganah könyvet írt pokoli életéről miután megszabadult gyűlölt férjétől.

A férje gyakran durván elverte. Aztán elvette a téglaégetéssel keresett pénzét, hogy kábítószert vegyen belőle. A legmegrázóbb rész a nászéjszaka leírása. “Azt hittem, úgy kell szolgálnom, mint egy királyt.” Kislányként fogalma sem volt a szerelemről és a szexről. Reggel egy kórházban ébredt.

“Gyűlöltem a házasságot, a nászéjszakát, a férj-feleség fogalmát, és mindent, aminek fájdalom volt a vége. A gyűlölet kényelmes ruha volt, amibe belebújhattam. Az esküvő után, amikor bekísértek minket a hálószobába, anélkül, hogy egy szót is váltottunk volna egymással, Szultánt az oldalamon találtam. Aztán hirtelen hatalmas fájdalmat éreztem. Semmi többre nem emlékszem. Mikor kinyitottam a szemem, egy kórházi ágyon feküdtem” – írja.

Egy éjszaka, miután pénz nélkül ment haza, és a férje nem tudott hozzájutni a drogadagjához, arra ébredt két életben lévő gyermekével együtt, hogy égő ruhák veszik körül. Az ajtó be volt zárva, az ablakokon rácsok. Szerencsére a szomszédok kimentették őket. Beadta a válópert, ami nagyon radikális lépésnek számít Afganisztánban, és Kabulba menekült a gyerekekkel. Alkalmi munkákból élt, amíg egy barátja nem segítette be a tévébe, egy főzőműsorba. Újraépítette az életét, még színházban is játszani kezdett és nőjogi aktivista lett.

Ma a saját otthonában él a lányával és a fiával. Az udvaron egy kis piros Daewoo Matiz áll. Azzal viszi a gyerekeket hétvégeken piknikre. A lánya most annyi idős, mint amennyi ő volt, amikor férjhez adták.
A férj eltűnt az éltükből a válás után. Visszatért Iránba, letartóztatták drogcsempészésért, nyolc évre ítélték, de már szabadult. Zahra szerint nincs pénze utazni, nem kell tartani attól, hogy felbukkan, de azért még mindig próbálja elbátortalanítani a családot. Nemrégiben, 10 év után először, felhívta a lányát. De a most 32 éves Zahra azt mondja: nem hagyja többé megfélemlíteni magát, még ha a jelek szerint az afgán társadalom ezt várná is tőle. “Ha nőként hallatod a hangodat, a férfiak beléd fognak kötni. Azzal vádolnak, hogy ellenük beszélsz. Mindig meg fognak próbálni leállítani, ha a nőkért szólsz” – mondja.

Forrás: globoport.hu