A foglalkoztatási ráta növelése megoldást jelenthetne a társadalom elöregedése miatt kialakuló munkaerőhiányra, mégis sok vállalatnál nincs a friss diplomások és az idősebbek vonzására, illetve megtartására irányuló program. A Randstad Workmonitor legújabb felméréséből kiderült, hogy a magyar munkavállalók a legborúlátóbbak az elhelyezkedési esélyek javulásával kapcsolatban.
Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója azt mondta:

A helyzet kritikusságát jól mutatja, 2030-ra hazánk öreg társadalommá válik, vagyis minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét.

A Randstad Workmonitor egy 34 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás egy-egy speciális témakör mellett a globális és helyi munkaerő-piaci trendeket is monitorozza. A 2016 második negyedévére vonatkozó statisztikák alapjául szolgáló adatokat 2016. április 22. és május 9. között vették fel. A felmérés során Magyarországon több mint 400, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre.

A friss diplomások és az idősek aktivizálása megoldást jelenthetne, a kutatás alapján azonban a magyarok borúlátóak. A megkérdezetteknek csak a fele bízik abban, hogy a következő öt évben nőhetnek a fiatalok elhelyezkedési esélyei, és csupán minden negyedik válaszadó számít az idősebbek foglalkoztatásának javulására.
Ezzel sajnos világszinten a legpesszimistább országok között vagyunk, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az említett korosztályok bevonzására irányuló céges programok tekintetében is le vagyunk maradva – mondta el Baja Sándor. A megkérdezett magyar dolgozók 60 százaléka mondta, hogy a munkahelyén gondoskodnak a friss diplomások bevonását célzó programokról, és mindössze feleannyian számoltak be az 55 év felettiek foglalkoztatása érdekében életre hívott kezdeményezésekről.

A szakember a Brexit lehetséges munkaerő-piaci hatásai kapcsán megjegyezte, hogy bár egyes elemzések szerint a hazaköltözőknek, illetve itthon maradóknak köszönhetően is csökkenhetne a hazai munkaerőhiány, addig, amíg nem ismertek a britek lépései, korai bármit is mondani.

Közben minden második megkérdezett vallja, hogy a vállalatok sikeres hosszú távú működéséhez elengedhetetlen lenne az idősebbek megtartása. A magyarok többsége úgy véli, az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. Baja Sándor hozzátette:

Ráadásul a 45-65 éveseknek a legmagasabb a túlórázási hajlandósága, hiszen nekik önmaguk mellett családjukról és a nyugdíjas éveikről is gondoskodniuk kell.

A legnagyobb problémát ebben a korosztályban a friss tudás elsajátítása okozza. A megkérdezettek kétharmada egyetért abban, hogy az 55 év felettieknek már nehezükre esik új dolgokat tanulni, ami befolyásolhatja a munkavégzésüket is. Különösen igaz ez azokon a területeken, amelyekre a digitalizáció térnyerése nagyobb hatással van, ezért továbbképzésekre van szükség.
A továbbképzések nélkülözhetetlenek.

A társadalom elöregedése mellett a migrációs mérleg felborulása, vagyis az elvándorlás is feszültséget okoz a hazai munkaerőpiacon. „A külföldön karriert építő magyarok többsége jól képzett, diplomás szakember: 25 százalékuk 30 év alatti, 63 százalékuk még nincs 40 éves, 32 százalékuk diplomás, míg az itthon maradóknak csupán 18 százaléka rendelkezik valamilyen diplomával” – ismertette Baja Sándor. Többek között ez vezet ahhoz, hogy az itthon elhelyezkedni vágyók tudása nem felel meg a cégek elvárásainak.

A kutatásban részt vevők közül minden hetedik megkérdezett szerint ez komoly problémát jelent a vállalatánál. Tízből hatan számoltak be arról, hogy a munkáltatójuk elsődleges feladatának tekinti a szakadék csökkentését.