Európa, illetve a NATO élén az Egyesült Államokkal háborúba kezdett bizonyos országokban, Afganisztánban, Irakban és Szíriában. Mi azt gondoljuk, a háború csak az adott országokban folyik, és nem vesszük tudomásul, hogy háborúban állunk. Európa folyamatosan azt állítja, hogy a kontinens nem hadszíntér, ami abban az értelemben így is van, hogy tankokkal nem fognak bennünket megtámadni, merényletekkel azonban igen – jelentette ki Földi László biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.
Azért nem tudunk védekezni, hiába van a titkosszolgálatok látókörébe néhány potenciális merénylő, mert a béke eszközei állnak rendelkezésünkre. Hiába feltételezzük valakiről, hogy elkövető, ahhoz, hogy bármit tegyünk ellene, a bírónak kell dönteni. Jogállamban ez így működik: amíg a merénylő nem hajtja végre tettét, tulajdonképp nem lehet elítélni. Háborúban azonban az ellenséges katona nem élvezi a jogrend adta védelmet, így lehet ellenük védekezni, ki lehet őket iktatni abban a fázisban, amikor még nem követték el a merényletet. Ezt Európa ma nem teszi meg – magyarázta.
A háborúnak két célja van: az ellenséges terület elfoglalása és az ellenséges védelmi rendszer megsemmisítése. Jelenleg ez folyik Európában: megszámlálhatatlan muszlim hadsereg érkezik illegálisan, akiket később lehet majd aktivizálni, illetve a védelmi rendszereinket teljesen összekuszálja az a helyzet, hogy még akkor sem vagyunk képesek korrektül védekezni, ha tudjuk, ki a terrorista, mert a joghelyzetünket nem tudjuk megváltoztatni. Utóbbiért egyébként a politika a felelős – szögezte le.
Ha ez így marad, utólag hiába kérdezgetjük, hol volt a titkosszolgálat? Azok, akik ezt a helyzetet megteremtették, előbb-utóbb kollaboránsokká válnak, ha tetszik, háborús bűnösökké – tette hozzá.
Ez egy nagyon világos helyzet, a politikának kell észhez térni, és tudomásul venni, hogy a védelmi rendszerek másképp működnek békeidőben és háborúban. A politikát rá kell kényszeríteni, hogy kimondja, mi a helyzet Európában. Napi, politikai érdekek mentén nem mondják ki a stratégiai lényeget, s ebből következően naponta félnünk kell bizonyos támadásoktól – hangoztatta.
A szakértő szerint katonai értelemben ugyan gyengül az Iszlám Állam, ám egyre jobban rá lesz szorítva a gerillaháborúra, a merényletekre. Európa pedig nem védekezik. Az ugyanis nem védekezés, hogy a merényleteket követően megpróbáljuk felkutatni a végrehajtókat. Az a védelem, hogy nem engedjük ide őket – tette egyértelművé.
A háborúnak két célja van: az ellenséges terület elfoglalása és az ellenséges védelmi rendszer megsemmisítése. Jelenleg ez folyik Európában: megszámlálhatatlan muszlim hadsereg érkezik illegálisan, akiket később lehet majd aktivizálni, illetve a védelmi rendszereinket teljesen összekuszálja az a helyzet, hogy még akkor sem vagyunk képesek korrektül védekezni, ha tudjuk, ki a terrorista, mert a joghelyzetünket nem tudjuk megváltoztatni. Utóbbiért egyébként a politika a felelős – szögezte le.
Ha ez így marad, utólag hiába kérdezgetjük, hol volt a titkosszolgálat? Azok, akik ezt a helyzetet megteremtették, előbb-utóbb kollaboránsokká válnak, ha tetszik, háborús bűnösökké – tette hozzá.
Ez egy nagyon világos helyzet, a politikának kell észhez térni, és tudomásul venni, hogy a védelmi rendszerek másképp működnek békeidőben és háborúban. A politikát rá kell kényszeríteni, hogy kimondja, mi a helyzet Európában. Napi, politikai érdekek mentén nem mondják ki a stratégiai lényeget, s ebből következően naponta félnünk kell bizonyos támadásoktól – hangoztatta.
A szakértő szerint katonai értelemben ugyan gyengül az Iszlám Állam, ám egyre jobban rá lesz szorítva a gerillaháborúra, a merényletekre. Európa pedig nem védekezik. Az ugyanis nem védekezés, hogy a merényleteket követően megpróbáljuk felkutatni a végrehajtókat. Az a védelem, hogy nem engedjük ide őket – tette egyértelművé.
0 Megjegyzések