Nehéz úgy harcolni a terrorizmus ellen, ha nem mondjuk ki az igazat. Ha valami terrorizmusnak látszik, terrorizmus szaga van, és terrorista módszerekkel gyilkol, akkor az terrorizmus, amelyet nem lehet az emberi jogok hangoztatásával legyőzni – nyilatkozta a Heteknek Shay Attias biztonságpolitikai szakértő, az izraeli miniszterelnöki hivatal volt főigazgatója.
Mit gondol, mi lehet az oka, hogy az izraeliek ellen korábban már alkalmazott terrormódszerek Európában is megjelentek?

Az Iszlám Állam a terrorista világ leggazdagabb szervezete, hatalmas tőkével és rengeteg emberrel rendelkezik – és nem bizonyos országok, hanem az egész világ ellen harcol. Ezt azért fontos tudni, mert az, ami jelenleg Európában zajlik, azzal Izrael a ‘90-es években folyamatosan szembenézett, sőt, már megalakulásakor, 1948-ban terrortámadások sújtotta. Az ok, ami miatt ezek a támadások most történnek, az az, hogy az Iszlám Állam terjeszkedése magakadt a Közel-Keleten, a szervezet egyre több problémával szembesül a sorozás terén, és a nyugati államok katonai fellépése is hátráltatja őket, ezért stratégiát váltottak, és Európán belül teremtenek káoszt. Ezt mondhatjuk az Iszlám Állam által elkezdett forradalom második fázisának. A kérdés, hogy miként akarják ezt végrehajtani. Ugyanúgy, mint ahogy a Hamasz vagy bármelyik szervezet, amely Izrael ellen harcol: egymástól független ISIS-szimpatizánsok civilként, magányos farkasként hajtanak végre terrorakciókat.

Lehet-e azt mondani, hogy véget ért a békeidőszak, és Európa hadban áll? Ha igen, akkor vajon miért nem ismerik fel ezt a politikusok, vagy ha felismerik, akkor miért nem ennek megfelelően kommunikálnak, illetve cselekszenek?

Sajnos ki kell mondani, hogy ma Európa vezetői egyáltalán nem értik a problémát, azt, hogy mi húzódik meg a szélsőséges muszlim támadások mögött. Emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy a muszliumok Európába való migrációja nem az Arab Tavasszal kezdődött, hanem már a múlt évszázadban megindult. Ekkor a szélsőségesek is rájöttek, hogy Európa egy igen kényelmes célpontnak számít ahhoz, hogy oda is elkezdjék beszivárogtatni az ideológiájukat, már csak az ott élő muzulmánok miatt is. Továbbá arra is rájöttek, hogy Európa lehet a következő állomás a világméretű terjeszkedésben. Jelenleg ott tartunk, hogy a számok alapján innen már nincs visszaút. Franciaország 20 százaléka, az Egyesült Királyság 23 százaléka, Brüsszelnek pedig majdnem 30 százaléka muzulmán, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mi lesz a jövőben. 

A helyzet sokkal súlyosabb, mint ahogy azt az európai vezetők mutatni akarják. Angela Merkel kancellár folyamatosan hangsúlyozza a liberalizmus fontosságát és a menekültek befogadását, ezzel párhuzamosan viszont Németország az iszlamista terror egyik fő célpontjává vált. Gondoljunk csak vissza a tavaly történt párizsi támadásokra. Amikor a svéd külügyminisztert megkérdezték a támadások indokairól, leszögezte, hogy nem hajlandó iszlám terrornak nevezni az eseményeket, majd kijelentette, hogy a támadás a palesztinok izraeli elnyomására adott válasz volt. Azért hoztam ezt fel példaként, mert tökéletesen mutatja, mennyire nem értik az európai vezetők, hogy mi történik a világban. Az Iszlám Államnak jelenleg nem Izrael az elsődleges célpontja, így a párizsi támadásokkal semmiképp nem összeegyeztethető ez a magyarázat.
Európa a második világháború óta próbál annyira humanitárius és liberális lenni, amennyire csak lehet, az erőszak teljesen ki lett irtva a közgondolkodásból. Amikor a kultúrák közötti ellentét kérdése merül fel, a vezetők mindig azt a megközelítést választják, hogy Európa mit tehet azért, hogy ezeket az embereket integrálja. Senki sem számol azzal, hogy Európa bármit is csinál, ezeket az embereket nem lehet teljesen integrálni, mindig is bennük lesz a Nyugat-ellenesség. Eközben a kontinens népessége öregszik, és szüksége van fiatalokra – emiatt sokan szemet hunynak afelett, hogy ezek az emberek az európai gondolkodásmóddal teljesen ellentétes látásmóddal érkeznek ide.  Ennek az ideológiának a középpontjában az uralom és nem a segítség áll, Európa pedig ezt nem tudja megérteni.

Melyek lehetnek a leghatékonyabb védekezési eszközök, módszerek az ilyen és hasonló terrortámadások ellen? Izraelben mi bizonyult hatékonynak?

Három dolog szükséges ehhez. Először is a gondolkodásmód megváltoztatása. El kell felejteni mindent, amit a terrorizmusról tudunk. Az Iszlám Államnak nincsenek konkrét célpontjai, katonái pedig mindenhol jelen vannak a világban úgy, hogy néha még ők maguk sem tudják, hogy katonák. Ez egy nagyon kifinomult, 21. századi szervezet, 21. századi módszerekkel. Európának ki kell ismernie az ISIS gyenge pontjait, és többet kellene figyelnie Izraelre – hiszen mi már többször megtapasztaltuk azokat a terrorcselekményeket, amelyek a kontinensen csak most jelennek meg –, és szövetséget kellene kötnie vele az iszlám fundamentalizmus ellen.

Másodszor, azonnal biztonsági reformokra van szükség. Ellenőrizni kell akár a bevásárlóközpontba belépő embereket is, illetve az utasokat a reptérre való belépéskor – nem csak a check-in után. Ez sok pénzt és energiát emészt fel, de nincs más megoldás, egyre több nyilvános hely válik célponttá, mint ahogy azt legutóbb a müncheni lövöldözés során is láthattuk. Izrael ebben is sok tapasztalattal rendelkezik. Szomorú, hogy Európa nem hallgatott a figyelmeztetésünkre, hogy ő lesz a következő célpont.

A harmadik pedig a határok védelme. Nem számít, hány jó ember jut el Európába a tömeggel, a veszély, hogy terroristák vegyülnek el benne, jelen van. Ezért szükséges a határok azonnali lezárása és egy menekülttábor létrehozása a Közel-Keleten, amely minden menekültet befogadna. Európa nem képes a hátán cipelni ekkora tömeget, főleg úgy, hogy sok állam még mindig érzi a 2008-as válság hatásait. Befogadásukkal a kulturális és ideológiai ellentétek mellett egy újabb gazdasági probléma keletkezhet Európában.

Egyszerű polgárként mit tehetünk, hogy minimalizáljuk annak a veszélyét, hogy terrortámadás áldozataivá váljunk?

A 21. században nagyon nagy szerepük van a civileknek. A közösségi háló lehet a válasz, azonban ennek a történetnek is két oldala van. A közösségi média ugyanis az Iszlám Állam elsődleges kommunikációs és toborzó tere. Másfelől azonban a törvénytisztelő polgároknak kötelességük ezeket a gyanús aktivitásokat jelenteni, és társadalmi nyomás alá helyezni az ezeket a médiumokat működtető cégeket, hogy felügyeljék és eltávolítsák a terrorszervezetek oldalait. A Facebook jelenleg az Iszlám Állam működésének egyik kulcsa.

Mit gondol, milyen összefüggés mutatható ki az európai bevándorláspolitika és a terrorveszély között?

Európában a terrorizmus nem a semmiből bukkant elő. Az Iszlám Állam tudatosan választotta Európát, mégpedig azért, mert egy kényelmesen bevehető célpontnak számít. Az első vagy második világháborúban, ha az egyik ország megtámadott egy másikat, akkor természetes volt, hogy az utóbbi elkezdett védekezni, és visszatámadott. Európa ma nem támad vissza. Gyakorlatilag semmilyen eszközt nem vet be a szélsőséges iszlám ellen, mert elvakítják a humanitárius elvek. Angela Merkel még mindig nem hajlandó bevallani, hogy Németországnak problémát okoznak a muszlim tömegek.

Támadások esetén mindig valamilyen idegbetegségre fogják az elkövető tettét, ami nonszensz. Ugyanez történik Svédországban. Ha valaki felemeli a szavát ezek ellen, akkor egyből szélsőségesnek van bélyegezve. Nehéz úgy harcolni a terrorizmus ellen, ha nem mondjuk ki az igazat. Ha valami terrorizmusnak látszik, terrorizmus szaga van, és terrorista módszerekkel gyilkol, akkor az terrorizmus, amelyet nem lehet háborúval, forradalommal, de még csak emberi jogok hangoztatásával sem legyőzni.

Egy vita során megkérdeztek három brit professzort, hogy mit lehet tenni a terrorizmus ellen. Egyikük muszlim volt, és közel egyórás válaszának lényege az volt, hogy a britek nem tesznek eleget a muzulmánok befogadásáért, és a muszlimok ezért gyilkolnak. Ez a történet hűen megmutatja, mennyire nem értjük a modern terrorizmust és a szélsőséges iszlámot. Huntington híres könyve, a Civilizációk összecsapása ma kezd beigazolódni, Európa mégis tárt kapukkal várja a többnyire muzulmán migránsokat. Obama elnök bejelentette, hogy még az Egyesült Államok is hajlandó menekülteket befogadni. Egészen 1985-ig egy ENSZ-határozat szerint a menekült köteles megállni a tranzitország határán, amíg beengedést nem nyert (ha egyáltalán kapott). Ezt 1985-ben megváltoztatták, így most már a tranzitország köteles befogadni a menekültet egy időre. Tehát szükség van a szabályozás megváltoztatására, hogy a befogadott emberek ne tudjanak felügyelet nélkül oda menni, ahova csak akarnak.