Harminc fajsúlyos személyiség találkozott 2010. december 28–29-én a New Jersey-i Newark repülőtér közelében levő szállodában.
Teljes titoktartás mellett, inkognitóban jelentkeztek be különleges igazolványukkal, amelyet az Egyesült Államok nemzetbiztonsági hivatalától kaptak, konspiratív úton. Mindannyian nagyfejűek. Három-három vezető tisztviselő képviselte az Egyesült Államok külügyi, hadügyi, belügyi és pénzügyi államtitkárságát, két főtanácsadó az elnöki hivatalt, a többiek a szövetségi jegybankot (Fed), a bankjegykibocsátó hivatalt, a pénzjegynyomdát és az államkincstárt, a nemzeti vámhivatalt és a CIA-t képviselték. Fedett ügynökök gondoskodtak a biztonságukról és a tárgyalás teljes informatikai védelméről, ezúttal szokatlanul kis létszámban, nem akarva feltűnést kelteni a jelenlétükkel. Jól működtek: sikerült megőrizniük a tárgyalás előkészületeinek titkosságát, a sajtó nem jutott „füleshez” az összejövetelről; amelyet a legalkalmasabb napokra időzítettek: karácsony és újév közé.

A megbeszélés több tárgykörre terjedt ki, de végső soron egyetlen, hatalmas jelentőségű, mindennel összefüggő döntés meghozatala volt a találkozó célja. Első tárgyalási pontként a Fed és a bankjegykibocsátó intézmény képviselői tartottak tájékoztatót az amerikai dollár helyzetéről. Az nem volt új hír, hogy a zöldhasú a világ legelterjedtebb fizetőeszköze, de hogy mennyire az, új és újabb meglepetéseket tartogatott. Mert amíg 1995-ben még csak négyszázmil­liárd dollár készpénz volt összesen forgalomban, aminek harmada az Egyesült Államokon belül forgott, addig 2005-re a kibocsátott pénzmennyiség a kétszeresére nőtt. Az illegális ügyletek megnehezítése céljából 2010-ben a százdollárosra maximalizált és egyben modernizált bankjegyeket készítettek; kitudódott azonban, hogy az egymilliárdnyi százdolláros papírpénz egy része hibás, kiválogatásuk módját pedig nem találták meg.

Egy évre rá a Fed még biztonságosabb százdollárosokat nyomattatott. Az immár felmérhetetlen nagyságrendben forgó, vízjeles papír fizetőeszközt többféle biztonsági elemmel látták el, a háromdimenziós csíktól a színváltós képen át a mikroírásokig, nem csoda, hogy a gyakorlatilag hamisíthatatlan bankókat szívesen fogadják szerte a világban.

Washington felismerte az óriási lehetőséget a papírpénz fegyverként, hadianyagként történő bevetésére, tekintettel az eddigi nagy sikerre és alacsony kockázatra. A Fed tehát folytatta, sőt fokozta a bankjegyek nyomását és forgalomba hozatalát. Persze nem nyilvánosan, hanem konspirálva, és csakis az Egyesült Államok titkos, globális érdekeit szolgálva. Ezért hívták össze a legszűkebb létszámú agytrösztöt a teendők megbeszélésére. A kormányt képviselő tisztviselők a konferencia második napján álltak elő a farbával: a terv titkos neve EMP – European Migrant Project – volt.

A 2010-es évtized legnagyobb projektje Amerika számára az Európai Unióval való szabadkereskedelmi egyezmény megkötése. A világtörténelmi jelentőségű tervprogram mögött ott feszül az Államok és Kína közötti, több évtizedes árucsere-forgalom, ami mindennek nevezhető, csak nem kiegyensúlyozott, korrekt üzleti működésnek. Peking dollárban tartott devizakészletének bruttó értéke már 2006-ban elérte az 1550 mil­liárd dollárt, s azóta is évenként átlagosan háromszázmilliárddal növekszik. Az amerikai deficit Kínával szemben ugyan nem jelentős, Washington azonban magas termelői árai miatt nem tudja piacképes termékekkel kiegyenlíteni a tartozását. Érzékenyen érintette, hogy 2014-ben Kína és Oroszország között olyan egyezmény jött létre, miszerint az egymás közötti kereskedelem területéről kizárják a dollárt mint fizetőeszközt.

Az Egyesült Államok érthetően és önérdekűen megtesz mindent, hogy megszerezhesse Európa piacait. Bármi áron. Már 2014 előtt – meglehetősen diszkréten – kezdeményezte Brüsszelnél a Transzatlanti Szabad kereskedelmi és Befektetési Megállapodás (TTIP) előkészítését. Ezzel tulajdonképpen már be is tette a lábát az ajtórésbe: a számos területen és az aktuális politikai kérdésekben megosztott öreg kontinens lomha, végtelenül bürokratikus és korrupt EU-vezetése bármilyen szerződés megkötésére kapható, feltéve, ha ő is jól jár. Mi sem jellemzőbb az atlanti (v)iszonyra, mint hogy a kisebb területű és a hagyományos agrártermelésükre kényesen ügyelő uniós tagországok jelezték elsőként és sürgetik a tengerentúli gyakorlatban elterjedt génmódosított termények, vetőmagok szigorú, bajmegelőző kitiltását Európa földjéről.

Amerika foga azonban Európa „húsára” fáj. Számára menekülés az adóssághalmaz és a recesszió elől a világ második legerősebb gazdasági közösségének megkaparintása. Erről tárgyaltak mint a legfontosabb tennivalóról 2010 utolsó napjaiban harmincan. Döntésük lényege: a papíralapú fegyver mindig kéznél van, bármikor nyomtatható, a hibátlan amerikai dollárral mindent és mindenkit meg lehet vásárolni….