Úgy látszik, nagyon útban van nekik a kicsi, de keményen ellenálló Macedónia, mely eddig többé-kevésbé sikeresen tartotta fel dél-keletről érkező muszlim migránsok áradatát. 
A politikus szerint eljött az ideje, hogy demokratikus és tisztességes választást tartsanak Macedóniában. Victoria Nuland – miután megbeszélést folytatott a legnagyobb macedóniai pártok vezetőivel – kijelentette: bátorítónak tartja azt, amit a találkozókon hallott, és úgy véli, már akár néhány napon belül is egyetértés születhet az előre hozott parlamenti választások kiírását illetően.

Reményét fejezte ki, hogy a belpolitikai válság anélkül is rendeződik, hogy szankciókat vezetnének be az országgal szemben.

Hozzátette, hogy a belpolitikai válságot okozó lehallgatási botrányt kivizsgáló különleges ügyészségnek kulcsfontosságú szerepe van a jogállamiság megszilárdításában, erre pedig mindenképpen szükség van akkor, ha a balkáni ország szeretne az Európai Unió és a NATO tagjává válni.

A macedón belpolitikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszki akkori miniszterelnököt és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly az év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnökét. Ezt követően Zoran Zaev, az SDSM elnöke közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) az utóbbi években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.

A válságot uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra lehetett kezelni. A négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy április 24-én előre hozott választást tartanak – ezt később bizonytalan időre elhalasztották -, valamint a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek is le kellett mondania. Emellett megállapodtak abban is, hogy létrehozzák a lehallgatási ügyeket vizsgáló különleges ügyészi irodát. A macedón alkotmányban azonban nem szerepel ez a különleges ügyészi funkció, így az ellenzék attól tart, hogy a vizsgált személyek kétségbe vonhatják az ügyész tevékenységét, így pedig akár a vádemelést és a bírósági eljárást is “megúszhatják”.

Gjorge Ivanov macedón államfő áprilisban – a válságot kezelendő – kegyelemben részesítette a lehallgatási botrány érintettjeit. Az elnöki döntéssel nem értettek egyet sem a kormánypártok, sem az ellenzék, a heves tiltakozások és nemzetközi nyomás hatására végül az államfő a döntést visszavonta.

MTI