A saría vagy  iszlám jog a Koránon és a szunnán – Mohamed példáján – alapul. A szunna a hadíszból – beszámolók arról, amit Mohamed mondott és cselekedett – és a szírából – Mohamed élettörténetéből – származik. A saría a Korán azon utasításain alapul, melyek megparancsolják, hogy engedelmeskedjenek Allahnak és küldöttének, Mohamednek. A saría az élet minden területére, minden elképzelhető emberi viselkedésre tartalmaz utasításokat. A saría Mohamed példájára, mint a muszlimok számára követendő tökéletes példára összpontosít, melyet minden körülmények között utánozni kell. Előírásokat fogalmaz meg mind a kormányzással, mind pedig az egyéni viselkedéssel kapcsolatban.
Mivel ellenzi a szólásszabadságot, valamint a nők és nem muszlimok egyenlő jogait, ezért teljes mértékben összeegyeztethetetlen az amerikai és európai alkotmányok elveivel és szabadságjogaival.

A muszlimok számára utasításba van adva, hogy mindenhol (muszlim és nem muszlim területeken egyaránt) el kell terjeszteniük a saríát. Mivel Allah tökéletes törvényének tartják, a saríat nem lehet megreformálni vagy átdolgozni. Manapság a legtöbb muszlim többséggel rendelkező ország nem követi teljes mértékben a saríát, ami arra késztet néhány embert, hogy tévesen úgy gondolja, létezik mérsékelt változata a saríának, amelyben nincsen megkövezés, amputáció, lefejezés, és hasonlók.

A valóságban azonban a saría minden formája elrendeli ezeket a büntetési formákat, azonban nem minden muszlim ország alkalmazza ezeket.

A muszlimok úgy gondolják, hogy a saría az igazságosság legfőbb megnyilvánulása, és ha bevezetik, az egy igazságos társadalmat eredményez. Mindez azért van így, mert a szavak nem mindig jelentik ugyanazt a muszlimok, és a nyugatiak számára. Az igazságosság a Korán szerint nem jelent egyenlő bánásmódot minden emberrel. A Korán és az iszlám általánosságban nem tanítja azt, hogy minden ember egyenlő. Épp ellenkezőleg, miközben a Korán 3:110-ben az áll, hogy a muszlimok a legjobb közösség, melyet létrehoztak az embereknek, a 98:6 azt mondja, hogy akik hitetlenek a Könyv Népéből és a többistenhívők, ők a legrosszabb, a legaljasabb teremtmények.

Ti vagytok a legjobb közösség, amely létrehozatott az embereknek: megparancsoljátok, ami helyes, megtiltjátok, ami helytelen, és hisztek Allahban. És ha a Könyv Népe hinne, az jobb lenne nekik. Vannak köztük hívők, de a legtöbbjük engedetlen bűnös (Korán 3:110).

Bizony, akik hitetlenek a Könyv Népéből, és a többistenhívők, a Pokol tüzében lesznek, abban maradnak örökké. Ők a legrosszabb teremtmények (Korán 98:6).

A Korán arra is utasítja a muszlimokat, hogy ne bánjanak minden csoporttal egyenlően, hanem legyenek szigorúak a hitetlenekkel szemben, ugyanakkor irgalmasak egymás (a muszlimok) között (48:29).

Mohammed Allah küldötte. És azok, akik vele vannak, szigorúak a hitetlenekkel szemben, és irgalmasak egymás között (Korán 48:29).

Mindezzel összhangban a megtorlásával kapcsolatos iszlám jog (kiszász) szerint egy gyilkosság során egy nem muszlim élete nem ér ugyanannyit, mint egy muszlim élete. Hasonlóan egy nő élete nem ér ugyanannyit, mint egy férfié.

Egy sária jogi kézikönyv, melyet a szunnita iszlám legmagasabb szaktekintélye, a kairói al-Azhar Egyetem is elismert, mint ami összhangban van az ortodox szunnita közösség gyakorlatával és hitével, kijelenti, hogy egy nő életéért lehet fizetséget kérni, de csak a felét annak, amit egy férfiért kérnének. Sőt mindez vallási hovatartozástól függően még kevesebb is lehet: Ha valaki egy keresztényt vagy zsidót öl meg, akkor csak egyharmadát kell kifizetnie annak, mint amennyit egy felnőtt férfi muszlimért kellene fizetnie.

Ezek egyetemes iszlám alapelvek.

Egy iráni szúfi muszlim pap, Szultanhusszein Tabandeh sejk, aki az 1979-es iráni forradalom után meghatározó szerepet játszott az Iráni Iszlám Köztársaság jogi keretének megformálásában, az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatához írt kommentárjában igazolta ezt az egyenlőtlenséget.

Ezt mondta: “Ha egy muszlim szándékosan megöl egy másik muszlimot, akkor a megtorlás törvénye vonatkozik rá és törvény szerint az egyik vérrokonnak kell megölnie. Azonban ha egy egész életében nem muszlim hal meg egy muszlim kezei által, akkor a halálbüntetés nem vonatkozik a muszlimra. Ehelyett a muszlim gyilkosnak pénzbüntetést kell fizetnie és meg kell korbácsolni.”

Miért van mindez így? Elmagyarázza…

“Mivel az iszlám a nem muszlimokat alacsonyabb hitűnek és meggyőződésűnek tartja … ezért ha egy muszlim megöl egy nem muszlimot … akkor a büntetése nem lehet az, hogy bosszúból megölik, mivel a hite és a meggyőződése magasabb rendű, mint azé, akit meggyilkolt.”

Tabandeh így zárja: “Az iszlámnak és azt azt követő embereknek a hitetlenek fölött kell állniuk, és soha nem szabad megengedniük a nem muszlimoknak, hogy uralkodjanak felettük.”

Ez az intézményesített egyenlőtlenség és a nem muszlim élet leértékelése a saría védjegye.