Több mint 300 ezer ember lakik Aleppónak azon a részén, amelyet szír-orosz-iráni erők körülzártak a héten. Bár Moszkva szerint több "folyosót" nyitnak, ahol a civilek elhagyhatják a környéket, szíriai forrásaink szerint erre kevés az esély. Ha így indul meg az offenzíva, annak beláthatatlan következményei lesznek.
Háromszázezer civil él Szíria második legnagyobb városának ostromlott romjai között, az alig pár éve még virágzó Aleppóban, a város keleti részében. Majdnem napra pontosan négy évvel azután, hogy az aleppói csata megkezdődött, a szír elnököt támogató szír-orosz-iráni tengely átfogó offenzívát indított, hogy visszafoglalja a várost az iszlamista felkelőktől. Bár több újságcikkben is megjelent, hogy vasárnap indulhat a támadás, ez némiképp megtévesztő, hiszen a Castello-offenzíva már több mint egy hónapja elindult, és a héten zárult be az ostromgyűrű a város felkelők által ellenőrzött keleti része körül. Az Aszad-erők pedig folyamatosan nyomulnak előre és morzsolják fel a városon belül harcoló ellenzéki erőket. Ha a civilek nem hagyják el a ostromlott városrészt, a hétvégén az utóbbi évtizedek legnagyobb mészárlása kezdődhet meg.

A kormányhű SANA tévécsatorna tudósítása a kormányerők előretöréséről július 28-án


A folyosó, amelyet senki nem mer használni

Csütörtökön az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy három humanitárius korridort, vagyis folyosót nyit, kelet és dél-kelet felé, amelyen keresztül a civilek és a fegyvertelen milicisták elhagyhatják az ostromlott városrészt és Aleppó kormányerők őrizte területeire léphetnek. Ezzel egyidőben segélyszállítmányokat is bejuttatnak - szólt az ígéret. Egy negyedik útvonalat a fegyveres felkelőknek nyitnak meg észak-nyugaton, bár az nem derült ki, hogy ők kapnak-e bármilyen garanciát a békés távozásra.

Az oroszbarát South Front elemző központ videója, amelyen az aleppói korridorok pontos helyszínei szerepelnek.


Ez sem lenne teljesen elképzelhetetlen, hiszen távozásukat pontosan tudnák követni a rezsim hírszerzői és ez teljes ellenőrzést biztosítana számukra a város fölött. Erre azonban igen csekély az esély, mivel ottani forrásaink szerint még a civiliek jó része sem fogja használni az útvonalat.

“Nem korridor kell, hanem véget vetni az ostromnak”

Bár Aleppó környékén szinte alig van internet, sikerült elérnünk Rami Jarrah-t, szíriai újságírót és ellenzéki politikai aktivistát, aki nemrégen még a városból jelentkezett. A férfit korábban többször letartóztatták és meg is kínozták az Aszad-rezsim rendőrei, mielőtt 2011-ben elmenekült az országból, a polgárháború idején viszont visszatért. Azóta többször tudósított nemzetközi hírcsatornáknak, például a CNN-nek is háború sújtotta szír területekről. Rami szerint az ostromgyűrűn belül élő civilek az Aszad-erők bosszújától tartanak, amiért nem hagyták el korábban a lázadók által ellenőrzött területeket, ezért valószínűleg közülük sokan el sem indulnak majd az evakuációs útvonalakon. Szerinte a lázadók sem adják fel az állásaikat, hogy az Aszad-erők előrenyomulását segítsék. “Nem menekülőutakat kellene biztosítani, hanem rávenni a rezsim erőit, hogy fejezzék be az ostromot. Ha csak amellett állnak ki, hogy az embereket evakuálják, azzal Aszadot erősítik majd. Akik viszont maradnak, óriási veszélyben lesznek és nem csak az ostrom miatt. Hiszen a rezsim katonái és rendőrsége majd a szemükre hányhatja, hogy megvolt az esélyük, hogy elhagyják a várost, ha maradtak, akkor egyértelműen a lázadó csoportok emberei.

Az alábbi videón Rami Jarrah nyilatkozik a brit Channel 4 nevű csatorna hírműsorában


A kurdok beintettek

A Castello-offenzíva célja, hogy felszámolja a városban harcoló Aszad-ellenes erők utolsó utánpótlási vonalát is. A Castello út egy többsávos autóút, amelyhez már hetekkel ezelőtt egy kilométeres távolságba értek a rezsimhez hű erők. Csütörtökre az útvonal már használhatatlanná vált a felkelő csapatok számára. Nem segített, hogy a szintén a városban harcoló, eddig harmadik félként szereplő kurd erők a napokban elfoglaltak egy ifjúsági szállót, ahonnan ellenőrzésük alá vették a Castello egyik szakaszát és innen már hetek óta a rezsimmel és a vele harcoló orosz és iráni erőkkel koordinált támadásokban vesznek részt az ellenzéki források szerint.
Árnyalt képek

Egy a városban önkéntes mentősként dolgozó brit segélymunkás, Mohammed Shakiel tapasztalatai szerint az elmúlt napok bombázásai után kimentett sebesültek nagyjából 70 százaléka gyerek. A sebesült gyerekeknek 60 százaléka pedig 5 év alatti.


Miközben Shakiel arról számol be, hogy minden éjjel heves bombázások vannak a városban, ahol az állapotok egyre romlanak, lassan elfogy az ívóvíz, az élelmiszer és a gyógyszer, addig a Russia Today orosz állami tévécsatornán és portálon egy másik anyagban az állítólagos korridort mutatják a képek. Gyerekeket és nőket engednek át katonák egy gondosan leforgatott anyagban, amelynek a végén ételosztást mutatnak. Mivel láthatólag senki nem megy sehová és még egy hátizsák sincs a képen szereplő aleppóiaknál, ezért valószínűleg csak az élelmiszerosztást rögzítették a képeken, korridorról pedig egyelőre szó sincs.


Ha nem jöttök ki, bemegyünk...

Ami azt illeti, egy ilyesfajta “menekülő folyosó” létrehozása nem is egyszerű feladat. Egyfelől a bent harcoló milíciáknak nagyon is jól jön, ha lebombázott épületek alól kihúzott gyerekek és nők tetemeinek látványával tudják megtölteni a médiát. A másik oldalon pedig egy kiélezett ostromhelyzetben gond nélkül kimenekíteni civileket úgy, hogy ezt egyik fél sem próbálja kihasználni, szinte lehetetlen. A bent lévő erők egy része ugyanis megpróbálhat kimenekülni vagy a kifelé tartó civil konvoj mellől támadást intézve újra megnyitni a bezárult ostromgyűrűt, vagy egyszerűen csak összecsapást provokálni az ostromlókkal. A kivonulást ellenőrző szír és orosz erők pedig vélhetően mindenkiben a lázadók embereit látják majd, ez újabb visszaéléseket szülhet. A legtöbbször ráadásul a humanitárius céllal létrehozott korridor ellenkező irányú forgalmat szokott bonyolítani. Nem a bent élő civilek jönnek ki, hanem segélyszervezetek szállítmányai mennek be - ahogy ez a szíriai Madayában is történt. Ostromlott városok kiürítése általában az ostrom megkezdése előtt történik, Aleppóban viszont változó intenzitással, de már négy éve folynak a harcok.

Harcok Aleppóban, az amerikaiak támogatta ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg katonái arról beszélnek, hogy felszólították az Iszlám Állam erőit, hagyják el az Aleppó északi részén fekvő falut, még könnyű fegyvereiket is megtarthatják, az iszlamisták azonban nem éltek a lehetőséggel, ezért most “kiirtják” őket a környékről.

Hol az ENSZ?

Az ENSZ humanitárius ügyekért és a gyorssegélyek koordinációjáért felelős főtitkára, Stephen O’Brien szerint a városban csapdába esett több mint negyedmillió ember sorsa rendkívül aggasztó. A segélyfolyosók megnyitásával kapcsolatban pedig azt mondta, nagyon fontos, hogy minden fél biztosítsa a rajta folyó forgalom nyugalmát és biztonságát. A főtitkár egy 48 órás fegyverszünetet tartana a legkívánatosabbnak, ám erre a jelen körülmények között vajmi kevés az esély. Arról viszont nem beszélt, hogy az ENSZ bármilyen formában jelen lesz-e a helyszínen, hogy megfigyelje az evakuálást, ezért erről megkérdeztük az ENSZ bécsi információs központját. Amint megérkezik a válasz, közöljük.