Az európaiak szeretik a húst. Évente átlagosan 10 kilogramm marhát, 22 kilogramm szárnyast és több mint 30 kilogramm disznóhúst eszünk. De vajon azt tudták, hogy az összes Európában gyártott antibiotikumok felét az állattenyésztők használják fel? Az antibiotikum ilyen széleskörű használata viszont egyre ellenállóbbá teszi a baktériumokat.
Akkor mégis miért használnak antibiotikumokat a tenyésztők? Hogy kiderítsük, ellátogattunk a spanyolországi Lerida térségébe, ahol mintegy 120 ezer malac születik évente. Itt minden szabályt betartanak, az állatok növekedését sem gyorsítják antibiotikumokkal, ami 2006 óta tilos is. Az antibiotikumokat fertőzések kezelésére használják, és arra, hogy megelőzzék járványok kitörését, de sosem élnek vissza a szerekkel.

- Például ebben az ólban, ha egy malacnak hasmenése van, akkor az az egy kap gyógyszert. Ha már több mint három malac beteg, akkor mind a 13 jószág megkapja a gyógyszert – mondta Neus Serentill Lorente, a Terraple farm igazgatója.

Hogy csökkentse a gyógyszerfelhasználást, Neus vett egy szoftvert, ami figyeli mind a 3500 koca ételfogyasztását.

- Látható, hogy melyik koca nem evett még ma. Így hamar észrevesszük az esetleges betegségeket, így kevesebb antibiotikumot kell használnunk – mondta Neus Serentill Lorente, a Terraple farm igazgatója.

A kevesebb gyógyszer nem csak az állatok jólétét jelenti, de a hús jobb minőségét is garantálja, amely így versenyképesebb, vagyis jobban eladható lesz.

- Van néhány malac, amelyik magától még nem tud enni, azokat segíteni kell, hogy anyatejhez jussanak. Az első 24 óra a legfontosabb, ekkor alakul ki az ellenálló képességük. Minél több anyatejet isznak, annál kevésbé lesznek később betegek, így gyógyszer is kevesebb kell majd – mondta Neus Serentill Lorente, a Terraple farm igazgatója.

- Egy jelentős brit tanulmány szerin 2050-re az antibiotikum-rezisztens baktériumok több halálos áldozatot szednek majd mint a rák, vagyis több mint tízmillió áldozatot évente. Most megvizsgáljuk, a rezisztencia hogyan terjedhet állatról emberre, de elsősorban azt nézzük meg, hogy az állattenyésztők mit tehetnek ez ellen – mondta Serge Rombi, az Euronews riportere.


A barcelonai egyetem kórházában keresünk választ a kérdéseinkre. Ő Jordi Vila, egy egyik legelismertebb szakértője az antibiotikum rezisztanciának.

- Az állatok emésztőrendszerében baktériumok élnek. A tenyésztők rendszeresen antibiotikumokat adnak az állatoknak, sőt korábban növekedést segítő antibiotikumokat is adtak, hogy gyorsabban gyarapodjanak. És ez okozta, hogy egyre szaporodnak az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok, amik emberekre is átkerülhetnek – mondta Jordi Vila, a barcelonai egyetemi kórház mikrobiológiai osztályának vezetője.

Vila azonban mégsem a farmereket hibáztatja elsősorban. A szakértő szerint a tenyésztők nem egyedül felelősek a szuperbaktériumok kialakulásáért. A probléma gyökere sokkal inkább globális. De persze mi is tehetünk azért, hogy ezek a mikroorganizmusok ne kerüljenek át az emberekre, például ha a húst legalább 10-15 percig, 60-70 fokos hőmérsékleten főzzük vagy sütjük, illetve ha megmossuk a kezünket.

- Ha megmosol egy csirkét, a kezedre is kerül az ellenálló baktériumokból, amelyek előtte a csirkén voltak. Ha nem mossuk meg utána a kezünket, és mondjuk salátát vágunk, akkor ez eredetileg a csirkén lévő baktériumok a salátára is átkerülnek, amit nyersen fogyasztunk – mondta Jordi Vila, a barcelonai egyetemi kórház mikrobiológiai osztályának vezetője.

Az olyan szakemberek számára, mint ezek a hentesek itt Leridában, ez egy igen fontos kérdés, főleg, hogy ügyfeleik egyre érzékenyebbek a minőségre és az antibiotikumok jelentétére.

- Ez egy A osztályú gall csirke, 45 napig kukoricával etették, és nem kapott antibiotikumokat – mondta Rosa Maria Morillo.

Az ár viszont már más kérdés. Az organikus, kisüzemi csirke kilója akár hatszor annyiba is kerülhet, mint egy nagyipari tenyésztésű csirke. Ráadásul nem az egész iparág ilyen kényes a minőségre.

- Kicsit több információ még jól jönne. Mi nem adunk el annyi húst, mint a nagyáruházak. A szupermarketekben fogy a legtöbb hús, nem a hagyományos henteseknél – mondta Rosa Maria Morillo.

Akkor mi a megoldás? Sokan követelik, hogy drasztikusan csökkentsék az állattenyésztésben használt antibiotikumok mennyiségét. Erről európai szinten is lehetne törvényt alkotni. Új antibiotikumokat is lehet fejleszteni, de az még legalább tíz év, ha elég pénz jut kutatásra.

- Ha a legrosszabb forgatókönyvet nézzük, akkor, ha nincs új antibiotikumunk, akár olyan szuper-ellenálló baktérium is kifejlődhet, ami mindenkit megfertőzhet. De a következő 20-25 évben még nem lesznek új, hatékony antibiotikumaink – mondta Jordi Vila, a barcelonai egyetemi kórház mikrobiológiai osztályának vezetője.