Nemcsak Merkel két közvetlen elődjére igaz, hogy nem önként távozott a hatalomból, de Konrad Adenauerrel bezárólag mind a hét korábbi kancellár megbukott. Merkel már eddig is kivételesnek számított a kancellárok sorában, mert ő az első nő, de főleg az egyetlen, akinek sikerült egymás után két különböző párttal kormányszövetséget kötnie. Másban is kivételes lehet, mert nagyon törheti a fejét azon, milyen meglepő módon tudna önkéntesen, felemelt fővel és – legalább látszólag – politikailag veretlenül távozni.
Ez a gondolat azért is időszerű, mert pártja – a korábbi viszonyokhoz képest – hallatlanul sikertelen, és hiányzik egy kiszámíthatóan sikeres „szomszédpárt” is, mellyel a kancellársághoz szükséges parlamenti többséget nagy valószínűséggel el lehetne érni. A legnagyobb veszély Merkel számára viszont a szélsőjobboldali AfD nevű tömörülés támogatottságának felfelé ívelése. Mi lesz, ha a migránsügyön rágódó választók 15 hónap múlva már nemcsak egyes tartományokban szavazhatnak, hanem a parlamenti választásokon közvetve Merkel maradásáról vagy távozásáról is dönthetnek?

Merkel előtt a legjobb időben – már a jövő év elején – megnyílik a legdíszesebb kapu, az államfői hivatal bejárata. Joachim Gauck államfő ugyanis a korára való tekintettel nem vállalkozik arra, hogy újból megválasztassa magát. Ha Merkel e mellett az út mellett döntene, hatalmas eredményt érne el, és minden elődjén túltenne. Egyedül Adenauer foglalkozott ugyanis az államfővé válás gondolatával, de aztán a poszt hatalomnélkülisége miatt letett róla, nem sokkal később azonban kénytelen volt eltűrni, hogy harmadrangú politikusok kiűzzék a kancellári hivatalából.

Ha Merkel nem vállalkozik erre a feladatra, azzal számos nyitott kérdés keletkezik. Ki legyen a CDU államfőjelöltje? Az SPD véglegesen elvesztené történelmi súlyát, ha nem állítana „saját” vagy „baloldali” jelöltet. Az államfői választás Gustav Heinemann balliberális jelölt 1969-es győzelme óta, Németországban a hatalom megtartásának vagy a hatalomváltásnak előzetes jelzése. Ha Merkel mint a CDU pártvezére Ursula von der Leyen hadügyminisztert jelölné, akkor a politikai világ ezt úgy értelmezné, hogy a kancellár fél annak az egyetlen kereszténydemokrata politikusnak a türelmetlenségétől, aki utódjaként számításba jöhet. Ezért valószínűbb, hogy a CDU Norbert Lammert parlamenti elnököt jelöli, s a CSU részéről nem jönne ellenvetés. Lammertet senki sem kritizálja – de ez nem elég a győzelemhez. Az SPD valószínűleg Martin Schulz mellett döntene, akinek mandátuma az Európai Parlament elnökeként éppen lejárna.

A Német Szövetségi Köztársaság történelmében meg soha nem volt ilyen bonyolult a pártok közötti viszony. Mit akarnak a Zöldek és kit akarnának támogatni vagy maguk jelölni? Mit akar a NDK kommunista pártjának távoli örököse, a Balpárt, és kire hajlandó szavazni? Megerősödik az újjáélesztett liberális FDP? És mit tehet annak érdekében, hogy megint bevonuljon a Bundestagba? Mennyire kösse a CSU magát Merkel politikájához, hogy Bajorországban megmentse az abszolút többségét? Mi kell ahhoz, hogy az AfD hanyatlása elkezdődjön? Ha Merkel kancellár marad, akkor a következő kormányszövetség négy pártból fog állni. Ez mennyire ijeszti el a választókat meg a pártok vezetőségeit? Merkel kancellársága Németországban megteremtette a korábban annyira gúnyolt olasz politikai viszonyokat.

Forrás: valasz.hu