A pénzpiacok Brexit miatti bizonytalansága és változékonysága Magyarországra is kihathat, hiszen ha az európai tőzsdei felfordulás tartós marad, az a forintnak se tesz jót. A hétköznapokban mégis elsősorban az angliai magyarok sorsa és az üzleti-kereskedelmi pluszköltségek okozhatnak károkat. Egyelőre azonban nem változik semmi, hiszen két év van az új feltételek megtárgyalására.
Az Egyesült Királyságban csütörtökön szavaztak arról, hogy az emberek szeretnék-e, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon. Ők úgy döntöttek, hogy nem maradnak. Ezért David Cameron miniszterelnöknek is le kellett mondania, hiszen ő a maradás mellett kampányolt.

Miután a népszavazás eredményei nyilvánosságra kerültek, egész Európa felbolydult. Mindenki azt kérdezi, mi lesz most az unióval, az angolokkal, de főleg: mi lesz velünk.

A lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerint amennyiben egy EU-tag ki akar lépni, akkor a formális bejelentéshez képest legfeljebb két év áll rendelkezésre a kilépési feltételek megtárgyalásához, de a tagállamok egyhangú döntésével ez meghosszabbítható. A britek jogi értelemben vett kilépése tehát valamikor 2018-ban történhet meg. Onnantól kezdve a tagsággal járó jogaik is megszűnnének, de a vele járó kötelezettségeik is, így például a közös uniós 7 éves keretköltségvetéshez való hozzájárulás – nettó befizetés – is. Tehát 2017-ben még befizetnék az éves tagdíjukat, de 2018-ban már nem biztos.

Két év van arra, hogy az összes fontos területen megtárgyalják az új viszonyt az unió országai és az Egyesült Királyság között. A bizonytalanság egyelőre hatalmas, mert szinte területenként eltérő forgatókönyvek kerülhetnek elő. Például nem lehet tudni, hogy mi lesz az elég szoros, Norvégiához hasonló együttműködéssel, de vannak, akik durva vámoktól félnek, de a mindenki számára költséges elzárkózás miatt mindenki aggódik.

A legelső dolog: a pénz

Magyarországot is erősen érinti a helyzet. Varga Mihály utoljára nagyjából ezermilliárdos magyar veszteséggel számolt, pontosabban az NGM-nél a magyar GDP 0,3 százalékos visszaesését várták a Brexittől. Más banki becslések szerint a Brexit miatt a GDP szintje az alappályától 2016-ban 0,3 százalékkal, 2017-ben pedig már 0,9 százalékkal maradhatna el – írja az Index.

A Brexit hírére pénteken teljes káosz lett úrrá a részvénypiacokon. A londoni tőzsde kilenc százalékos zuhanással indult. Rosszabbul jártak a német, a francia és a spanyol tőzsdén kereskedők, mert ezekben az országokban 8-11 százalékot estek a részvényindexek. A brit bankok közül volt olyan, amelyik az értékének egy ötödét elveszítette alig néhány óra alatt. Az európai bankok és légitársaságok átlagosan 15 százalékot, az autógyártók pedig 10 százalékot veszítettek az értékükből. A font árfolyama több mint három évtizede nem volt olyan mélyponton, mint pénteken.

Az egyelőre nem is látszik, hogy a felfordulás lehet-e akkora, hogy mindenki számára érzékelhető hatásai is legyenek. Itt elég sok minden függ majd még az Európai központi Bank lépéseitől, de ők egyelőre igyekeztek megnyugtatni mindenkit, hogy mindenképp beavatkoznak, ha kell: az EKB szükség esetén kész euróban és más devizákban biztosítani a megfelelő likviditást a piacokon.

A forint is sokat gyengült, és tovább is eshet az árfolyama. Emellett a Nagy-Britannia felé kitettebb cégek értéke eshet be jobban, de ebből Magyarországon nincs igazán sok.

A DailyMail a britek útlevélproblémájáról is ír. A régi kék brit útlevelet a kilencvenes évek elején bordóra váltották, és szerepel rajta az „Európai Unió” felirat. Tehát valószínűleg megint megváltoztatják a színét, hogy az uniós tagországokban használatos útlevelekkel ne lehessen összekeverni. A britek egyébként vízummentességet élveztek az Európai Unió országaiban, de nem uniós helyeken, Norvégiában és Svájcban is, és ez valószínűleg így is marad.

Brit multik adnak munkát Magyarországon is

Magyarországra nem sok brit cég települt, de van pár nagyobb, ami hazánkat választotta. A brit nagykövet két éve még a kihasználatlan gazdasági kapcsolatokról írt, és 2018-ra megduplázta volna a nálunk üzletelő angol cégek számát. Ez valószínűleg nem pont így fog történni.

Mégis több nagy brit multicég működik az országban, és ezek munkaadóként és adófizetőként is fontosak. A Tesco Pest megye legnagyobb foglalkoztatója, 19 ezer ember dolgozik náluk és több mint 600 milliárdos árbevételt értek el 2015-ben. A Vodafone Magyarország is közel 2 ezer embert alkalmaz, a cég 132 milliárdot termelt tavaly. További brit cégek a Shell, a Provident, az ING és a PwC.

Ezek nem fognak kivonulni a Brexit miatt, de elképzelhető, hogy nem fognak tudni ugyanúgy működni. Például kevesebbet tudnak majd beruházni, többet kell adminisztrálniuk, vagy nehezebben fognak tudni itt kutatni.

Magyarország kereskedelmi kapcsolatai az Egyesült Királysággal nem túl szorosak, az összes importált cikknek ugyanis csak 2 százaléka jön a britektől, az export részesedése pedig a 4 százalékot közelíti. 2015-ben a feléjük irányuló kivitel összértéke 3 479 920 ezer euró volt, a behozatalé pedig 1 531 240 ezer euró. A legnagyobb értékben gép- és járműipari, elektronikai cikkeket szállítunk az angoloknak, fordítva is ez történik, a gyógyszeriparral kiegészülve. Tehát ezekben az ágazatokban lenne a leginkább érezhető, ha megszűnne vagy nehezedne a vámmentes kereskedelem lehetősége.

Ha extra díjakat tesznek a heringkonzervre, amit Angliában csomagolnak össze, mielőtt idehozzák, az a magyar Tescóban is drágább lehet. Ha pedig extra tranzakciós költségek jönnek be a brit és az uniós bankok együttműködésében, akkor ez is drágíthat számos folyamatot vagy terméket.

Persze mindenkinek az az érdeke, hogy lehetőleg minden menjen tovább minél zökkenőmentesebben. Mégis várható, hogy nem fogják hagyni, hogy a britek olcsón megússzák a kilépést, mert akkor bárki bármiért kiléphetne az unióból.

Mivel az Egyesült Királyság két évig, a leválás jogi megvalósításáig még biztosan az európai integráció vámuniójának része, rövid távon nem kell közvetlen hatással számolni a külkereskedelemben. Közvetett hatás egy esetleges brit importkereslet-csökkenésen keresztül jelentkezhet. A két év után a hatások az unió és az Egyesült Királyság között kialakuló új együttműködéstől függenek.

A Brexit még a legnagyobb focicsapatoknak is fejtörést okoz. A döntés miatt a Real Madridban lehet, hogy nem játszhat többé a walesi Gareth Bale. A csapatban ugyanis kvóta van bevezetve arra vonatkozóan, hogy hány „nem uniós” focistát szerződtethetnek. Eddig James, Danilo és Casemiro voltak a csapat unión kívüli tagjai. Bale azért lehet bajban, mert a klub 2023-ig akart vele szerződést hosszabbítani, de a népszavazás ezt a tervet keresztülhúzhatja.

Visszajönnek a kint élő magyarok?

Azt nem lehet pontosan tudni, hogy hány magyar él Angliában. A hivatalos becslések szerint 100 ezer, az NGM és más migrációkutatók szerint azonban 300 ezernél is többen. Ez még mindig kevesebb, mint a – 2014-es adatok szerint – 790 ezer Angliában élő lengyel. A Brexit után az unió állampolgárainak nem lesz automatikusan joga Nagy-Britanniában dolgozni – kivéve, ha Norvégiához hasonló megoldást választanak. Norvégia sem EU-s ország, de tagja az egységes piacnak.

Persze ez nem jelenti azt, hogy a brit kormány többé nem ad munkavállalási engedélyt a külföldieknek, csak valószínűleg körülményesebb módon lehet majd hozzájutni – írja a DailyMail.

Azt nem lehet megjósolni, hogy mi lesz velük. A mostani választás egyik fő kilépéspárti ígérete ugyanis az volt, hogy az odatelepülő kelet-európaiakat hazaküldik. Összességében a bevándorlás elég sokat tesz hozzá a brit gazdaság növekedéséhez, de ha szigorú döntés születik, akkor sem lehet tudni, hogy ebből a több százezer magyarból hányan maradnának kinn illegálisan vagy hányan mennének át Skóciába vagy akár Hollandiába dolgozni.

Ha a külföldön dolgozókat hazaküldik, nem tudják utána hazautalni a félretett fontjaikat. Cserébe viszont itthon akár a munkaerőhiány, sőt a munkatermelékenység javulását is várhatnánk.