Beköszöntött a vakáció, sok szülő próbál hasznos elfoglaltságokat találni gyermekének, böngészi a táborlehetőségeket, egyeztet a nagyszülőkkel, szervezi a családi nyaralást. 
Emlékszem, gyermekkoromban még nem lehetett ennyiféle tábor közül válogatni, így a nyaraimat a falusi nagyszüleimnél töltöttem, majd kisiskolás koromtól mehettem az éves munkát megkoronázó cserkésztáborba. Imádtam mindkettőt, és nemcsak a finom ételek, a nagyszülői gondoskodás, a barátokkal való együttlét miatt, hanem mert olyan jó volt egész nap kint lenni a szabadban.

A nagyszülőknél a földeken, a kertben és az utcán - mezítláb - játszottam egész nap, a táborban pedig bejártunk erdőt, mezőt, hegyet, völgyet, hogy estére koszosan, maszatosan térjünk vissza, és csak úgy cicamód mosdjunk meg a jéghideg patakvízzel teli lavórokban. Lehetett kísérletezni a szappanozással, de annyira hideg volt a víz, hogy nem volt sok értelme, úgysem mosta le. Apukám sokszor mondta tábor után, hogy a mindennapos tábortűztől már olyan füstös lettem, hogy eltehetne télire.

A nagyszüleimnél egész nyáron nem kívánkoztam a fürdőszobába és angol wc-re, kint fürödtünk a napon melegedett esővízben, és a pottyantós budi volt a legjobb hely a világon, mert lehetett közben beszélgetni a malacokkal és a tyúkokkal, sőt még lehúzni sem kellett.

Egyszóval rettenetesen jó volt ilyenkor kososzosnak lenni, hogy megült a por a talpamon, megsütött a nap, úgy éreztem, szinte eggyé válok a természettel mindaddig, amíg hazatérve anyukám ki nem sikált, fertőtlenített a "koszból". Akkor olyan furcsa volt, mintha kiszakítottak volna az anyatermészetből. Mentségére legyen mondva, hogy pár éve már nem sikatol annyit, mint régen.

Pedig azóta tudom, hogy mennyire áldásos, immunerősítő hatása van a "kosznak". Több kutatás is bebizonyította, hogy a "túlsterilizált" környezetben felnőtt gyerkőcök sokkal betegesebbek - több az allergiás reakció is a szervezetükben -, az udvaron, réten bogarászó társaiknál.

Mindez már a születésnél elkezdődik, hisz egy otthonszületett baba azonnal a saját családjának flórájába csöppen, amit nem kell előtte szétroncsolni fertőtlenítőszerekkel, ezt szokta meg a pocakban, ez lesz a legjobb neki. Igaz az a megfigyelés is, miszerint ha a baba inkubátorban kezdi az életét, immunrendszere sérülékenyebb lesz, mint időre született társaié.

Egyszer beszélgettem a védőnéninkkel a gyerkőcök egészségi állapotáról manapság, és egy nagyon érdekes tényt mesélt. A helyi Waldorf iskola diákjai kiemelkedően jobb egészségnek örvendenek, mint az összes többi iskola gyerkőcei, a doktornéni kimondottan szívesen megy oda, mert ott szinte semmi dolga nem szokott lenni. Nagy valószínűséggel ennek egyik oka, hogy a gyerekeket az iskolában nem óvják a kosztól, nyakig sárosak, porosak, füvesek a nap végére, mert kint játszanak, dolgoznak, amikor csak lehet. Egyébként mindig vágyakozva néztem ezeket a gyerekeket, milyen pirospozsgásak, jókedvűek, energiával teltek reggeltől estig.

Apropó, jókedvűek! Ír kutatók rájöttek, hogy a probiotikumok egy bizonyos csoportja felelős a szerotonin (örömhormon), illetve a gamma-amino-vajsav (GABA) (szorongásgátló) termelődéséért. Új nevet is adtak nekik: pszichobiotikumok. Tehát, ha valakinek rendben van az immunrendszere (aminek 70%-a a "bélben van"), akkor boldog, kiegyensúlyozott lesz. Az ír kutatók depressziós és egyéb pszichoszomatikus tünetekkel rendelkező betegeket gyógyítanak "pusztán" a bélflóra helyreállításával.

Remy Hendrych, a "Piszkold össze a kezed" c. könyv szerzője esküszik a fermentált élelmiszerek hasznosságára - Crohn-betegségét is így gyógyítja -, valamint az általa kezelt betegeknél is felfedezte, hogy összefüggés van a bélflóra egészsége és a páciens hangulati állapota között.

Érdekes, hogy a lányok, nők immunrendszere általában gyengébb, mint a fiúké, férfiaké. Minden bizonnyal a neveltetésükből fakadhat, hiszen egy kislánynak illik vigyázni a kezére, és nem megfürödni minden pocsolyában. Engedjük őket is szabadjára, hadd legyenek mind egészséges, vidám felnőtté!

Kifelé a jó levegőre, sarazzanak, homokozzanak, gyűjtsenek csigákat, menjenek szalonnát sütni, kirándulni, és ha tehetjük, mi felnőttek is tartsunk velük, mert olyan jó egy kicsit maszatosnak lenni! 

A fotó illusztráció/Forrás: antalvali.com