A közfoglalkoztatás helyzetéről folytatott vitát a hajdú-bihari közgyűlés kihelyezett ülésén, Hajdúböszörményben.
Négy év alatt csaknem ötszörösére nőtt a hajdú-bihari közfoglalkoztatás támogatása, ami tavaly több mint 22 milliárd forint volt. A megyei kormányhivatal tájékoztatója szerint 2015-ben mintegy 58 ezren vettek részt közfoglalkoztatási programokban. A megyei közgyűlés elnöke szerint sok jó példa van az értékteremtő közmunkára, a közfoglalkoztatási programokat pedig az adott település gazdasági jellegéhez és munkaerőpiacához igazodva kell megtervezni.

- Ez már nem szociális juttatás, itt a munkáért kell, hogy bért adjanak, ugyanakkor nem lehet a közfoglalkoztatásnak piactorzító szerepe – hangsúlyozta Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke.

A Fidesz-KDNP képviselői szerint kevesebb adminisztrációval gördülékenyebbé lehetne tenni a közfoglalkoztatást, és valamilyen formában el kellene ismerni a példásan dolgozó közmunkások, munkavezetők tevékenységét is.

- Szeretnénk nagyobb figyelmet fordítani azokra az emberekre, akik a munkákat irányítják, mert úgy gondoljuk, motiválni kell a közfoglalkoztatottakat – mutatott rá Ménes Andrea, a  Fidesz-KDNP frakcióvezetője.

A Jobbik képviselőcsoportja nem fogadta el a közfoglalkoztatási beszámolót. Álláspontjuk szerint bár a közmunka sok esetben visszavezeti a résztvevőket a munka világába, számos esetben nem jelent tényleges munkavégzést, és a munkamorál is rossz.

- Sajnos ezt a megyében sok helyen lehet tapasztalni, sőt előfordul, hogy rongálják a munkaeszközeiket és nem megfelelő a felügyeletük sem – mondta el Demeter Pál frakcióvezető.

A megyei közgyűlés szocialista frakciója is az értékteremtő, hasznos közmunka fontosságát emelte ki, valamint a települések felelősségét a közfoglalkoztatás helyi gondjainak megoldásában.