A török uniós tárgyalások újabb fordulatot vettek. Az új fejezet része a migrációs hullám megfékezéséről szóló török-uniós alkunak.
A felek a pénzügyi és költségvetési politikára vonatkozó 33-as fejezetet nyitották meg az Európai Unió Tanácsának tájékoztatása szerint.

Közleményében a tanács az EU és Törökország közötti szoros kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, az energiaellátás, a gazdaság és a kereskedelem területén.
Kiemelték, hogy az unió kész támogatást nyújtani a török reformtörekvésekhez, amelyekre különösen a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében van szükség.

Az Európai Unió és Törökország között márciusban létrejött migrációs egyezmény értelmében a felek új lendületet adnak a török EU-csatlakozási tárgyalásoknak, és június végéig megnyitják a tárgyalások költségvetési fejezetét.

Az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok képviselőinek a tárgyalások során összesen 35 fejezetet kell áttekinteniük közösen az uniós illetékesekkel. Abban is meg kell állapodniuk, hogy a csatlakozó ország milyen módon, milyen ütemezésben veszi át, építi be saját nemzeti jogrendjébe az egyes területeken addig született uniós joganyagot.

A 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, s ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.

Törökország uniós csatlakozási folyamata részben a nem szűnő görög-török feszültség, elsősorban a megosztott Ciprus problémája miatt halad rendkívül lassan. Az EU-tag Ciprus északi része 1974 óta török megszállás alatt áll, a török országrész nem tagja az uniónak.