A kiválasztott projektekről olyan szerződés születik, amely garantálja a beruházónak, hogy 15 év alatt megtérül a befektetés, méghozzá évi 12 százalékos haszonnal. (Ezt a hosszú lejáratú államkötvények kamata alapján számolják ki.) 
A terveket Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese is megerősítette. A cégcsoport néhány meglévő vállalatát akarja alkalmassá tenni arra, hogy részelemeket gyártson szélturbinákhoz – mondta a menedzser, akit a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség is idézett. Szavai szerint a déli Rosztov közelében lévő volgodonszki, és az északi karéliai Petrozavodszkban működő gyárak átalakítása mintegy egymilliárd rubelbe kerül majd. A cél az, hogy a Roszatom 70-75 százalékig képes legyen szélenergetikai berendezésekkel ellátni az orosz piacot – beleértve a saját fejlesztéseit is. Sőt, a jövőben az is elképzelhető, hogy exportálják az orosz berendezéseket, amelyek az alacsony rubelárfolyam miatt versenyképessé váltak a kínaiakkal és az európaiakkal. „Ugyanazokat a termékeket tudjuk gyártani, mint a nyugati kollégáink, csak sokkal olcsóbban. Sőt, még olcsóbban, mint Kína, de jobb minőségben” – idézte Komarovot a Bloomberg.

A tervezett erőmű-beruházás nagy lendületet adhat Oroszországban a szélenergiának, amely – egyebek közt éppen a saját gyártókapacitás hiánya miatt – lemaradt a napenergia mögött – adott rövid piaci elemzést az interjúban Komarov. Mint kifejtette, a Roszatom hasonlóan tekint a szélenergiára, mint a nukleáris energetikára, amelyben a befektetéstől és gyártástól az építésen át az üzemeltetésig minden részterületben érdekelt. „Pontosan olyan teljes ciklusú megközelítést igényel, mint az atomenergia” – mondta az ágazatról.

A szélturbinák telepítésének helyét az év végére fogja kiválasztani a társaság – elsősorban az erős széljárta déli régióban, Krasznodar környékén. 2018-ban 150, 2019-ben 200, 2020-ban pedig 260 megawatt összteljesítményű szélerőmű építését tervezik. Noha az orosz atomóriásnak megvan a beruházáshoz szükséges fedezete, a társaság bankokkal is tárgyal hitellehetőségekről. A pénzintézetek azt is javasolták, hogy a Roszatom a szélerőmű-programra alapozva bocsásson ki kötvényeket.

Döntést idén ősszel hoznak, és decemberig választják ki azt a nyolc társaságot, amely technológiai partnerként és esetleg társbefektetőként kapcsolódhat be a projektbe – tájékoztatott az orosz menedzser. Részleteket azonban nem árult el, csak azt közölte, hogy ázsiai, amerikai és európai cégekről van szó. Azt is elmondta, hogy felépítésük után a Roszatom nem kívánja eladni a szélerőműparkokat, ám végső soron ezt a lehetőséget sem zárják ki.