A hiányszakmák feltöltése migráns munkavállalókkal, amnesztia az illegális bevándorlók egy részének, kvóták, az uniós bevándorlásbarát politikához történő igazodás – néhány fontos eleme a Gyurcsány-kormány 2007-es, nem nyilvános minősítésű, de az interneten elérhető migrációs stratégiájának. Az anyag megállapításait már akkor vitatták, ám a jelentősen megváltozott környezet ellenére a jelek szerint a baloldal most is kitart mellette.
2007 januárjában került Gyurcsány Ferenc kormánya elé a magyar migrációs stratégiáról szóló előterjesztés. A szakértői anyagot áttekintve talán kaphatunk némi magyarázatot arra, mi vezetett oda, hogy a baloldal vezető politikusai a társadalom jelentős többségének véleményével ellentétes álláspontot képviselnek.

A stratégia főbb megállapításaival nyilvánvalóan már kilenc évvel ezelőtt is vitába lehetett szállni, ám az is kijelenthető, hogy az anyag kidolgozása mögött komoly szakmai munka volt. Tény az is, hogy a stratégia egyes elemei a Demokratikus Koalíció és a Magyar Szocialista Párt kommunikációjában rendre visszaköszönnek, ám az nehezen magyarázható, hogy ez a világpolitikai változások – arab tavasz, szír polgárháború – figyelmen kívül hagyásával történik.

A stratégia teljes ismertetése terjedelmi okok miatt természetesen lehetetlen, ám néhány részlet kiragadásával kísérletet teszünk az anyag szellemiségének bemutatására.

A szakértői összeállítás főbb alapvetései, hogy a migráció a globalizáció feltartóztathatatlan következménye, Magyarországon ugyanakkor gondot okoz a népességfogyás, illetve a munkaerő-elvándorlás, amelyet orvosolni kell.

„Fokozódó kihívást jelent, hogy állandó és magas szintű az orvosok, egészségügyi asszisztensek és kutatók elvándorlása. E helyzetet a magyar munkaerő megtartása érdekében tett megfelelő intézkedésekkel […] lehetséges csökkenteni. Ezenfelül az e folyamat révén keletkezett munkaerőhiányt szelektív, a migrációs érdekeket szolgáló foglalkoztatáspolitikai intézkedésekkel – hiányszakmák migránsokkal történő feltöltésével – lehet csökkenteni. […]

A hazai munkaerő-kínálat sem mennyiségében, sem minőségében nem tudja majd kielégíteni a munkaerő-keresletet, ezért a harmadik országok állampolgáraival szembeni korábbi korlátozó intézkedések lebontása, nyitottabb, liberalizáltabb munkaerő-piaci politika kialakítása válik szükségessé.”

ÖSZTÖNZÖTT KIVÁNDORLÁS


Az idézet több szempontból is figyelemre méltó. Az egyik, hogy a Gyurcsány-kabinet már 2007-ben tökéletesen tisztában volt azzal, hogy az orvos- és ápolóelvándorlás állandó, vagyis nehezen befolyásolható folyamat. Így teljesen nyilvánvaló, hogy csupán politikai haszonszerzés céljából okolják az Orbán-kormányt a probléma előidézésével.

A másik pedig az, hogy a megoldást a migrációs érdekeket szolgáló liberalizáltabb intézkedésekben, illetve a főként ázsiai bevándorlókban látta (látja).

Meglehetősen érdekes a kormányzati előterjesztésnek az a kitétele, hogy „összhangba kell hozni a bevándorlási trendeket a munkaerőpiac igényeivel, ugyanakkor az európai mobilitás adta lehetőségeket kihasználva azokban a szakmákban, ahol Magyarországon munkaerő-felesleg van, bátorítani kell a külföldi munkavállalást”.

A stratéga a demográfiai gondok megoldására is sommás víziót kínál. Eszerint „a természetes reprodukcióra tett józan feltételezések mellett csakis egy emelt szintű bevándorlás jelentheti a népességfejlődés konszolidálását.

Ez viszont feltételezi, illetve maga után vonja új demográfiai-társadalmi helyzet kialakulását: sok százezer, akár milliós nagyságrendű külföldi eredetű népesség integrálásának szükségességét. A jelen folyamatok alapján ezt a népességrészt a legnagyobb valószínűség szerint migránsok adják majd.”

A szakértők rendelkezésére álló információk alapján leírták azt is, hogy „a külföldiek létszáma megtízszereződhet, arányuk pedig akár 10 százalék fölé emelkedhet a század első felében. […] Demográfiai hatását tekintve a munkaerőpiaci nyomás csökkentése érdekében ajánlható családok bevándorlásának ösztönzése”.

KVÓTÁK


Hihetetlennek tűnik, de a migráció- val összefüggésben a Gyurcsány-kormány szakértői már kilenc évvel ezelőtt kvótákat emlegettek. „Az átgondolt, koordinált vándorláspolitika előnyös demográfiai következményekkel járhat. A tényleges paradigmaváltás akkor fog bekövetkezni, ha a migrációs politika bevándorlási és kivándorlási oldala esetében egyaránt koordinált rendszerszerű megközelítés valósul meg. Ha a vándorláspolitika a keresett szakképzettségűekre, az elnéptelenedő térségben letelepedést vállalókra időben ütemezett, tervezett kvótákat állapít meg, a beilleszkedést hatásosan segíti elő, és a vándorlás kontrollálhatóvá válik” – tartalmazza a dokumentum.

A volt miniszterelnök kormányzása idején is milliós nagyságrendű migránssal számolt


AMNESZTIA


A kormányzati előterjesztésben kiemelik az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a határvédelem fontosságát, az embercsempészetre szakosodott szervezett bűnözői csoportok felszámolását. A következtetések az alkalmazandó stratégiára című fejezetben azonban az olvasható, hogy „a migráció reális megítélése érdekében mérlegelendő a gazdasági célú vándorlás gazdasági hatásainak konkrét becslése.

Ezt követően merülhet fel az amnesztia, tehát az országban illegálisan tartózkodók ideiglenes törvényesítése. Az amnesztia konkrét feltételeinek kidolgozásakor a munkavállalókra és családtagjaikra kell koncentrálni, hiszen ettől a csoporttól várható legális jövedelemszerzőként adóbevétel is.”

A stratégia menekültügyi részéből kiderül, hogy „Magyarországnak hosszabb távon fel kell készülnie a más nyelvű, más kultúrájú, eltérő vallású csoportok befogadására, tartós ellátására, segítésére”.

SZELLEMI POTENCIÁL


A szakértői anyag készítői külön fejezetet szántak a társadalmi kohéziónak.

„A tartós növekedés alapfeltételei közé tartozik a nyitott, egyenlő esélyeket biztosító, befogadó, stabil, biztonságos és vonzó társadalmi környezet, a foglalkoztatható és mobilizálható munkaerő. […]

A kohézió megerősödése pedig együtt jár a társadalmi igazságosság és tolerancia növekedésével. A társadalmat fel kell készíteni a növekvő migrációra és annak következményeire.”

A várható társadalmi hatásokat a minisztériumok együttműködésével, a regionális szervek, önkormányzatok fokozatos bevonásával képzelték el. De fontos szerepet szántak a „kormányzati szektornál rugalmasabb, nagy szellemi potenciált mozgósítani tudó” civil szervezeteknek is.

BRÜSSZELHEZ SIMULVA


A stratégia előterjesztői leszögezték, „a világtrendeket és az Európai Unióban tapasztalható paradigmaváltást érdemes elemezni és követni: a promigrációs (vándorlásbarát) »szabályozott nyitottság« szemléletének érvényre jutásával. Szintén időszerű az emigrációs folyamatokra reagáló szakpolitika kidolgozása. Rövid távú, meghatározott rétegeket célzó ösztönzőket vagy megszorításokat szükséges kidolgozni a harmadik országok állampolgáraival kapcsolatban.

Ezt a célt valósítják meg az európai integráció jogforrásai.”

A baloldali ellenzék retorikájára jelenleg és az elmúlt években is jellemző volt a brüsszeli fősodor kritika nélküli, feltétlen elfogadása. A Demokratikus Koalíció és a Magyar Szocialista Párt rendszeresen szembehelyezkedett a magyar kormány álláspontjával, és inkább az uniónál próbált jó pontokat szerezni.
Így volt ez a migráció kérdésében is, ami a fent bemutatott stratégia ismeretében nem is meglepő.

Forrás: magyaridok.hu