Törvénykezési helyek jöhetnek létre a járásbíróságokon a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvények módosításával. Az Országgyűlésben szerdán lefolytatott vitában a kormánypártok támogatatták az előterjesztést. Az ellenzéki frakciók hiányolták, hogy nem volt ötpárti egyeztetés a javaslatról, illetve egyéb feltételek teljesüléséhez kötötték a kétharmados törvény támogatását.
A szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, még Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslatról az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára elmondta, a törvénykezési helyek a járásbíróságok illetékességén belül új - egyfajta kihelyezett - szervezeti egységként jöhetnek létre.
Völner Pál közölte, a törvénykezési helynek nem jelölnek ki külön illetékességi területet, azt, hogy mely ügyekben jár el, az ügyelosztási rendben kell meghatározni.
Jelezte: a törvénykezési helyek létrehozását a bíróságok elnevezéséről szóló törvényben kell meghatározni. Indoklásként elmondta: az állampolgároknak és a gazdasági élet szereplőinek az a jó, ha vitás ügyeiket hozzájuk minél közelebb bírálják el. Hozzátette, a járások székhelyén működő járásbíróságok lehetőségeikhez képest biztosítják ezt a követelményt. Úgy folytatta: hozzá kell járulni ahhoz - ha egy körülírható ügy, illetve ügyfélcsoport miatt igény van rá -, hogy egy járáson belül egy másik városban is legyen olyan hely, ahol az állampolgárok pereit tárgyalják.
Völner Pál szerint a többlet helyismeret vagy akár a helyszíni tárgyalás egyszerűsödésével megalapozottabb és időszerűbb ítéletek is születhetnek. Azon véleményekre, miszerint a helyi viszonyok negatívan fogják befolyásolni a bírákat, az államtitkár jelezte: az igazságszolgáltatás nem áll meg járásbírósági szinten, a törvénykezési hely bevezetésével nem csorbul a jogorvoslati rendszer.
Fidesz: cél, hogy a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsödjön
Vas Imre (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kiemelt célja a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsödése, így a javaslat célja is az, hogy az elsőfokú központok közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz.
Ismertetése szerint a törvénykezési helyet mint új szervezeti egységet igazságügyi alkalmazott, csoportvezető irányítja. Közölte, az ügyek elosztását meghatározhatják területi alapon, rögzíthetik, hogy mely ügyeket tárgyal a járásbíróság a székhelyén és melyeket a törvénykezési helyen.
Hozzátette: a bírák helyzete is speciális lesz, tevékenységüket a járásbíróság székhelyen és a törvénykezési helyen is végzik.
Az MSZP feltételekhez köti a javaslat tárgyalását
Bárándy Gergely (MSZP) szóvá tette, nem volt ötpárti egyeztetés a kétharmados támogatást igénylő javaslatról, amelyről azt sem lehet tudni, miért nem került eddig a parlament elé.
Kijelentette: előfeltételekhez kötik minden, a kormány által benyújtott, az igazságszolgáltatást érintő javaslat tárgyalását. Az egyik feltételként azt jelölte meg, változtassák meg azt, hogy az OBH elnöke objektív kritériumok és indoklás nélkül pályázatokat érvénytelenné nyilváníthat. A szocialista politikus azt mondta, a gyakorlat bebizonyította, hogy az OBH elnöke él, visszaél ezzel a lehetőséggel.
Bárándy Gergely szerint nehéz komolyan venni a bírósági szervezetrendszerre vonatkozó sarkalatos törvényeket, amíg törvényhozási aktusokkal írnak felül jogerős bírósági ítéleteket, például a jegybank alapítványainak ügyében.
KDNP: régi probléma megoldásáról van szó
Rubovszky György (KDNP) szerint az MSZP struccpolitikát folytat, és az elhangzottakból arra következtet, hogy a szocialistáknak a javaslattal kapcsolatban kifogása nincs.
Szerinte régi problémáról van szó, tízezrek gondja oldódhat meg, ezért nem szerencsés, hogy a törvényjavaslat támogatását egyéb feltételekhez kötik.
A KDNP-s politikus azt mondta, a javaslatot lex Ráckevének is lehetne hívni, ugyanis annak elfogadásával a ráckevei járáshoz tartozó, de a járási székhelynél nagyobb lélekszámú Kiskunlacházán is létre jöhetne törvénykezési hely.
A Jobbik nem tudja támogatni a javaslatot
Gyüre Csaba (Jobbik) is értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy ha tízezrek problémáját oldja meg a javaslat, akkor miért nem tárgyalta évekig a Ház. Kifogásolta, hogy nem volt ötpárti egyeztetés a módosításról, amelyet pártja nem tud így támogatni.
Az ellenzéki képviselő közlése szerint nem látták a bíróságok szakmai javaslatát erről az előterjesztésről. Bár azt el tudja fogadni - folytatta - , hogy természetes igény az állampolgárok részéről, hogy közelebb legyen hozzájuk a bíróság, de 20 éves ügyvédi tevékenysége alatt nem tapasztalt ilyet.
Úgy értékelte, hogy a törvénykezési helyek létrehozásával lelassulnak az ügyek, nő a bíró terheltsége. Biztosítani kell a megfelelő tárgyalótermet, a bírónak és a bírósági alkalmazottaknak szobát - sorolta azt, mivel járhat egy törvénykezési hely létrehozása, majd azt firtatta, ki fogja ennek költségeit biztosítani.
Forrás: MTI
