Huszonöt évnyi sikertörténetként értékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Magyarország és a balti országok együttműködését szerdán Budapesten, újságírók előtt.
Szijjártó Péter közölte, egy-két héten belül Magyarország diplomáciai jelenléte újraindul Tallinnban, mert egy diplomatát Helsinkiből, aki ott jelenleg is a magyar-észt kapcsolatokkal foglalkozik, Tallinnba küldenek és az ottani kulturális intézetben fogja végezni a munkáját.
Amikor Észtország átveszi az EU soros elnöki pozícióját, olyan diplomáciai képviselettel kell rendelkeznünk Tallinnban, amely az együttműködésünket az elnökséggel gördülékennyé teszi - mondta.
A magyar-balti együttműködés területeiről kifejtette: a szövetséget kelet felől érő kihívásokra az egyik legjobb válasz a NATO bővítése, ezért támogatják a potenciális tagjelöltek, Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Macedónia felkészülését. A külső határvédelem jelentőségét is hangsúlyozta, és azt mondta: nem fogadják el, hogy a kötelező befogadási kvótát automatizmussá tegye bármely uniós intézmény. Magyarország és a balti országok minél szorosabbra akarják fűzni a kapcsolatot a keleti partnerség országaival, mert így biztonságosabbá tehetik a keleti szomszédságot - magyarázta.
Szijjártó Péter a fórumon tartott beszédében elmondta: az elmúlt időben sok olyan komoly kihívással kellett szembesülniük, amelyre nem számítottak, és idén még súlyosabb kihívások várhatók. Ilyen körülmények közepette ünneplik idén a Magyarország és a balti államok közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 25. évfordulóját. Mindhárom balti ország stabil, meghízható partnere volt Magyarországnak az elmúlt huszonöt évben - mutatott rá.
A külügyminiszter kijelentette: a balti államokkal ápolt kapcsolatoknak pragmatikus és érzelmi alapja is van, hiszen sok közös szál kötötte össze őket a múltban is, ilyen a kommunista diktatúra alatti elnyomás, a szabadság visszanyeréséért tett erőfeszítések és a transzatlanti integrációban elért sikerek. Magyarország büszke arra, hogy nemrég részt vett a balti térség légtérvédelmében, és kész folytatni ezt az együttműködést - közölte.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy Magyarországnak és a balti államoknak fontos a keleti partnerség kezdeményezés, hiszen a biztonsági kihívások keletről is tapasztalhatók, nemcsak délről. A keleti partnerséget hatékonyabbá és sikeresebbé kell tenni, és ebben segíthet a fehérorosz külügyminiszter csütörtöki budapesti látogatása is - mondta.
Marina Kaljurand észt külügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarországot és Észtországot összeköti a közös történelem, és most is hasonló helyzetben vannak az euroatlanti térségben. Hasonló kihívásokkal néznek szembe, hasonló értékeket követnek, és minden korábbinál több szál köti össze az országokat - mutatott rá. Hozzátette: Magyarország és Észtország több mint barátok, "ugyanannak a fának az ágai".
Az észt tárcavezető hangoztatta: erős és egységes EU-ra, erős transzatlanti kötelékekre van szükség, és így megbirkózhatnak az előttük álló kihívásokkal.
Rasa Noreikiené litván gazdasági miniszterhelyettes kiemelte: a magyar-litván kapcsolatok az elmúlt években minden területen fejlődtek, és most együtt néznek szembe a kihívásokkal. A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 25. évfordulója jó alkalom, hogy a kapcsolatépítés irányait megszabják, és ebben nagy szerephez juthat a gazdasági együttműködés - mondta. Hozzáfűzte: ezt szolgálja a szerdai magyar-balti üzleti fórum.
Andrejs Pildegovics lett külügyi államtitkár hangsúlyozta: nagyon szoros a kapcsolat Magyarország és a balti államok között, együtt alakítják a jövőjüket. A lett diplomata kiemelte a keleti partnerség jelentőségét, de - mint mondta - ez nem jelenti azt, hogy a balti országoknak csak a keleti szomszédság lenne fontos, más régiókban is jelentős vállalásokat tesznek.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések