A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerint megfelelő, korszerű országos programmal, a politikából - és a  Most-Hídból - kiábrándultak sikeres megszólításával lehet remény a felvidéki magyarság politikai képviseletének megerősítésére. A kutatóintézet az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében mindehhez azt jelölte meg szükséges feltételként, hogy a jövőbeli magyar-magyar együttműködés minél szélesebb körű legyen.
Felidézték, hogy Szlovákiában március 5-én tartották az önálló ország történetének hetedik törvényhozási választását. A parlamenti választáson 23 párt indult el, közülük nyolc tömörülésnek sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Magyar Közösség Pártja (MKP) -  százezernél is több szavazatot szerezve maradt a küszöb alatt, hozzájárulva ezzel a jobboldal gyenge szerepléséhez.

Magyar szempontból folytatódott a korábbi választásokon már tapasztalt tendencia, hogy a magyarlakta területeken a választói hajlandóság elmaradt az országos átlagtól. A magyarlakta területként meghatározott 16 déli járás, valamint a főváros és Kassa közül idén már csak Pozsonyban, valamint az ugyancsak döntően szlovákok által lakott Szenci és a Nyitrai járásokban volt az országos átlagot meghaladó a választói aktivitás.

A 2010-es és a 2012-es választásokhoz hasonlóan idén is két párt küzdött a szlovákiai magyarok szavazataiért: a magát regionális és etnikai pártként meghatározó Magyar Közösség Pártja (MKP), valamint a 2009-es megalakulása óta a szlovákiai magyarok és a szlovákok együttműködését szorgalmazó polgári párt, a Most-Híd. A két párt küzdelmének eredménye megegyezik a két korábbi parlamenti választás eredményével: a Híd jobban szerepelt az MKP-nál és parlamenti tényező maradt, míg a Magyar Közösség Pártja zsinórban harmadszor maradt ki a szlovák törvényhozásból - rögzítették az elemzésben. 

Az MKP a voksok 4,04 százalékát szerezte meg, ami 105 495 szavazatot jelent. Az eredmények tükrében elmondható, hogy az MKP-nak továbbra is rendkívül stabil, ugyanakkor elégtelen méretű a szavazói bázisa. A négy évvel korábbiakhoz képest a párt idén mintegy 4 ezer szavazattal kapott kevesebbet. A Híd az összes magyarlakta járásban rontott a négy évvel ezelőtti teljesítményéhez képest. A legkomolyabb visszaesést a Dunaszerdahelyi járásban könyvelhette el a párt: míg 2010-ben még a helyi választók több mint fele a Hídra szavazott, addig 2012-ben már alig 26 ezer, idén pedig mindössze 18 600 szavazatot szerzett itt a vegyespárt. Hasonlóan drámai ütemű csökkenést szenvedett el a Híd a Galántai és az Érsekújvári járásban is - írták. 

Kitértek a Híd kormányzati szerepvállalására is, ezzel összefüggésben rossz előjelnek tartják, hogy a magyar szempontból fontos oktatási tárcát az SNS kapta meg. Nem tudni, hogy tárgyalások tárgyát képezte-e, mindenestre tény, hogy a 2012-ben 14 év után megszüntetett kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettesi poszt helyreállítására nem került sor.

Mint írták, a feltételezhetően számos liberális irányultságú szlovák választóját Bugár Béla pártja már a Ficóval folytatandó tárgyalások bejelentésének hírére elveszítette, a magyar szavazók pedig nem fogadják el, hogy olyan pártra szavaztak, mely hajlandó koalícióra lépni azzal a nemzeti párttal, mely a 90-es évektől több ciklus során is az állam ellenségeinek tekintette a magyarokat. Önmagában a Híd esetleges meggyengülése nem eredményezi majd a magyar választók "visszatalálását" az MKP-hoz, amit jól mutatnak a 2012-es és a 2016-os választási eredmények is - állapították meg.

Rögzítették: az MKP-ban Berényi József elnök lemondását követően tisztújítás lesz, az új vezetésnek a párt politikáját is új alapokra kell helyeznie. A már megkezdett fiatalításnak, közösségépítésnek folytatódnia kell, intenzívebb együttműködést szükséges kialakítania a parlamenti ellenzék elfogadhatóbb pártjaival (SaS, OLANO-NOVA), hatékonyabban kell reagálnia nem csupán a felvidéki magyar közösséget érintő eseményekre, hanem az ország mindennapjait befolyásoló fejleményekre is - olvasható az elemzésben.

Forrás: MTI