A NASA friss jelentése szerint a sarkvidéki tengeri jég sorban a második évben ért el rekordalacsony téli maximumot.
A Jeges- és a környező tengereken lebegő fagyott tengeri jég alkotta sapka minden évben tavasszal és nyáron olvad el, majd ősszel és télen hízik meg, maximális évi kiterjedését február és április között érve el.

Március 24-én az északi-sarki tengeri jég kiterjedése 14,52 millió négyzetkilométeres maximumot ért el, ami a műholdas megfigyelések 1979-es kezdete óta új, rekordalacsony érték. Némileg alulmúlja a tavalyi rekordot is, akkor 14,54 millió négyzetkilométeren nyúlt el a jég az űrügynökség támogatta amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont szerint. A 13 mért legkisebb maximális kiterjedés az utóbbi 13 évben jelentkezett.

Ráadásul rekordmagas decemberi, januári és februári globális és sarkvidéki hőmérsékleti értékeket követ eme trend. A kutatók szerint ehhez az alacsony értékhez valószínűleg a légköri melegedés is hozzájárul, ami a jégmező szélén - ahol a tengeri jég igen vékony - átlag feletti, mintegy mínusz 12 fokos hőmérsékletet eredményezett.

Az Északi-sark térségében az év első két hónapjában a szélmintázatok is kedvezőtlenek voltak a jég hízására nézve, mivel délről melegebb levegőt hoztak magukkal, és meggátolták a jégtakaró terjeszkedését. A kutatók szerint mindennek ellenére valószínűleg mégis inkább a melegedő óceánok játszanak majd nagyobb szerepet a sarki jégtakaró maximális kiterjedésében a későbbiekben.

A NASA közleménye szerint az idei rekordalacsony maximum nem feltétlenül hozza magával a rekordalacsony nyári minimumot. A nyári időjárási feltételeknek általában erősebb hatása van az egyes évek olvadási szezonjára a téli maximumnál: a magas hőmérsékleti értékek és a nyári viharok nyomán a jég gyorsabban olvad, míg ha a nyár hűvös, a jégolvadás mértéke is lassul.



Az északi-sarki tengeri jég fontos szerepet játszik a földi hőmérséklet fenntartásában, hiszen fehér felszíne visszaveri a napenergiát, amit egyébiránt az óceán elnyelne. Ez a hatás azonban sokkal relevánsabb nyáron, amikor a Nap magasabbra hág a sarkvidéki égbolton, mint télen, amikor hónapokig elő sem bújik.

A NASA a napokban két missziót indít az Északi-sark alaposabb vizsgálatára: az Operation IceBridge-et és az Oceans Melting Greenlandet. A missziók révén a kutatók szárazon és levegőben is eljuthatnak a két célpontra, ahol méréseket végezhetnek a tengerijég-takaróról és a gleccserek vaskosságáról.