A januári kiskereskedelmi adat elmaradt az elemzői várakozásoktól, a Pólus Online-nak nyilatkozó szakértők szerint a forgalom bővülése az év hátralévő részében gyorsulhat, de az év egészében a tavalyinál kissé alacsonyabb, 3,5-5 százalék között lehet a növekedés.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom januárban 1,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi magas bázishoz képest, és 2,1 százalékkal bővült a naptárhatástól megtisztított adatok szerint.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a 1,6 százalékos januári növekedési ütem elmaradt a várakozástól. Az Erste elemzői arra számítottak, hogy a 2015 második felében látott 4-5 százalékos növekedési lendület nagy része megmarad januárban is.

Az Erste szakértője szerint ugyanakkor a "magyar növekedési sztori nem sérült", a januári lassulás egy átmeneti, néhány hónapig elhúzódó hatás lehet. A kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme stabilizálódni fog és idén átlagosan 4 százalék körül alakulhat - vélekedett.

Ürmössy Gergely szerint a januári visszaesés oka, hogy halványult az online pénztárgépek gazdaságfehérítő hatása, amely miatt kifejezetten magas volt a tavalyi bázis. A nem-élelmiszer- és az üzemanyag-kiskereskedelmi forgalom volumene 5,7 százalékkal, illetve 4,4 százalékkal bővült, ami ugyan elmaradt a 2015-ös évi átlagos ütemtől, azonban alátámasztja azt, hogy megmaradhat idén a lendület - vélte az elemző.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is hasonlóan vélekedett a januári adatról, és megjegyezte, hogy az év további részében dinamikusabb, 5 százalék körüli növekedést vár.

A K&H elemzője szerint az élelmiszerek fogyasztásának januári éves 1,5 százalékos csökkenése "csak megingás", 3-4 százalék körüli növekedésre számít a következő időszakban. A csökkenést a magas bázissal, a jelentős tavaly januári forgalommal magyarázta.

A tartós fogyasztási cikkek növekedése normális dinamikát mutat - tette hozzá. Bővül a foglalkoztatás, nőnek a bérek is, ami hajthatja majd a kiskereskedelmi forgalmat az év további részében - fejtette ki. Kitért arra, hogy tavaly az online pénztárgépek elterjedésével a fehéredési hatás is szerepet játszott, hozzátéve, hogy idén kisebb lehet ez a hatás.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is a forgalom növekedésének gyorsulására számít a reálbérek emelkedése és a foglalkoztatás bővülése miatt, az elemző éves átlagban 3,5 százalékos növekedést vár a tavalyi 5,8 százalék után.

Úgy vélte, idén a 4-4,5 százalékkal emelkedő bérek mellett a személyi jövedelemadó csökkentése is támogatja a fogyasztás növekedését, mivel a nettó bérek 5,5-6 százalékkal, a reálbérek a 1,5 százalék alatti infláció mellett 4,5 százalék körül emelkedhetnek. Mivel a reálbérek emelkedésére jelentős felfelé mutató kockázatokat látnak - egyes ágazatokban jelentkező szakemberhiány miatt gyorsabb lehet a bérkiáramlás - a tartósan alacsony olajárak esetén pedig alacsonyabb lehet az infláció, a kiskereskedelmi forgalom bővülése meghaladhatja a várakozásokat. A növekedést középtávon a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac várható élénkülése is támogathatja - tette hozzá az elemző.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség közölte, a kereskedelmi vállalkozások továbbra is 3-4 százalékos növekedéssel számolnak 2016-ban, előreláthatóan továbbra is gyorsan nő az e-kereskedelem. A januári kiskereskedelmi mérleget visszahúzó élelmiszerpiacon is növekedés várható éves szinten, ami a húsvéti költekezéssel indulhat meg.

A szövetség szerint januárban várható volt a kisebb növekedési ütem, az online pénztárgép rendszer mérleget felfelé húzó hatásának gyengülése miatt. Az adózási adatok azt mutatták, hogy az online pénztárgép rendszer jelentős mértékben tisztította a kiskereskedelmi piacot is, aminek a növekedési mutatóra gyakorolt hatása 2015-ben erős volt.

Forrás: MTI