Badarság, hogy a szavazók megbüntetik a német Kereszténydemokrata Uniót (CDU) a március 13-i tartományi választásokon a pártelnök-kancellár Angela Merkel menekültpolitikája miatt - véli az egyik legtekintélyesebb német politikai elemző.
Mafred Güllner, a Forsa közvélemény-kutató intézet vezetője az intézet szerdán kiadott felmérési eredményeihez csatolt kommentárjában kiemelte, hogy a CDU-t Angela Merkel menekültügyi tevékenysége miatt büntető szavazókról szóló elképzelés alaptalanságát jól jelzik a Baden-Württemberg tartományban felvett adatok, amelyekből kitűnik, hogy sokan vannak, akik 2013-ban a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a CDU-ra szavaztak, és a következő, 2017-es Bundestag-választáson is Angela Merkel pártjára akarnak voksolni, de a tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson a Zöldekre adják voksukat, holott Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök, a Zöldek politikusa a Merkel-féle menekültpolitika elkötelezett támogatója.

A CDU baden-württembergi gyengülése így nemigen tulajdonítható Anegla Merkel menekültpolitikájának, a tartományi pártszervezet "szánalmas állapotának" viszont annál inkább - emelte ki Manfred Güllner.

A Forsa adatai szerint ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, a CDU/CSU pártszövetség a szavazatok 35 százalékát szerezné meg, támogatottsága így már harmadik hete nem változott.

Az intézet reprezentatív felmérésében megkérdezettek 48 százaléka jelölte meg Angela Merkelt arra a kérdésre, kire szavaznának, ha közvetlen választással lehetne betölteni a kancellári pozíciót. Január közepén ez az arány 44 százalék, február közepén 45 százalék volt.

A CDU/CSU így jelentősen vezet a 24-25 százalék körüli támogatottsággal a második helyen álló szociáldemokrata párt (SPD) mögött, a kancellár személyes támogatottsága pedig nagyságrendekkel haladja meg az SPD-elnök Sigmar Gabriel támogatottságát, akire a választók 14 százaléka szavazna, ha lenne közvetlen kormányfőválasztás.

A menekültválság mélyülésével egyre erősödő Alternatíva Németországnak (AfD) lendülete viszont megtörni látszik, a legtöbb elemző által jobboldali populistaként jellemzett párt támogatottsága 1 százalékponttal gyengült, így ismét a 10 százalékos határ alá, 9 százalékra süllyedt.

A többi vezető közvélemény-kutató intézet felmérései is arra utalnak, hogy szövetségi szinten megállt a CDU/CSU támogatottságának visszaesése, és a párt 35-36 százalék körül stabilizálta magát, az AfD pedig 9-11 százalék körül ingadozik.

Az Infratest-dimap intézet azt is kimutatta, hogy a kancellár személyes támogatottsága jelentősen erősödött, a munkájával elégedettek aránya a februári 46 százalékról 54 százalékra emelkedett március elejére.

Ugyanakkor a németek 59 százaléka továbbra is elégedetlen Angela Merkel menekültpolitikájával, és az elégedettek aránya csupán 39 százalékos - mutatta ki az intézet az ARD országos közszolgálati televíziónak készített Deutschlandtrend című reprezentatív felmérésben.

A többség tehát elégedett a kancellárral, de menekültpolitikáját a többség elutasítja. Az intézet elemzői szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy a menekültügy ugyan kiemelt téma a nyilvánosságban, de nem meghatározó a választók életében. Például a munkaerőpiaci helyzet vagy a gazdasági környezet alakulása legalább annyira fontos, mint a menekültválság kezelése.

Március 13-án Baden-Württemberg mellett Rajna-vidék-Pfalzban és Szász-Anhaltban tartanak tartományi parlamenti választást. A legutóbbi mérések szerint a CDU Baden-Württembergben 30 százalékon áll, hajszállal lemaradva a 30,5 százalékos támogatottságú Zöldek mögött. A másik két tartományban Angela Merkel pártja jelentős különbséggel vezet, de gyengült tavaly év végéhez képest.

A Forsa a Stern hírmagazin és az RTL kereskedelmi televízió megbízásából hetente elvégzett, stern-RTL-Wahltrend című felmérésének aktuális adatfelvétele során 2503 embert kérdezett meg február 22. és 26. között.

Az Infratest-dimap 1997 óta készíti az aktuális politikai kérdésekkel kapcsolatos lakossági véleményáramlatokat havonta feltérképező ARD-Deutschlandtrend kutatássorozatot, új kutatásában összesen 1505 embert kérdezett meg február 26-án és 27-én.

Forrás: MTI