A Jobbik a korrupcióról, az LMP az isztambuli egyezmény ratifikációjáról, az MSZP pedig a kórházi kancellárok feladatáról kérdezett a szerdai interpellációk során. Az azonnali kérdések és válaszok órájában szó volt az egészségügyről és a kémények ellenőrzéséről is.
Jobbik: megtűr a kormány korrupcióba keveredett politikusokat?
Kulcsár Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy a közelmúltban derült ki: Riz Gábor kifelejtette vagyonnyilatkozatából miniszteri biztosi jövedelmét. Ezt azzal folytatta, hogy Lázár János hajdú-bihari "embere", Tiba István a híradások szerint "nyakig benne van" egy balmazújvárosi korrupciós ügyben. A politikus azt kérdezte: eltűrnek-e a soraikban korrupcióba keveredett politikusokat.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt felelte, hogy ha egy képviselőt miniszteri biztossá neveznek ki, akkor harminc százalékára csökken a fizetése. A kormány ezért úgy döntött, hogy a miniszteri biztosok annyi kiegészítést kaphatnak, ami a korábbi képviselői alapbérük szintjére emeli a fizetésüket.
Arra a kérdésre, hogy eltűrnek-e a soraikban korrupcióba keveredett politikusokat, annyit felelt: nem.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 99 igennel, 24 nem és egy tartózkodás ellenében megtette ezt.
LMP: miért nem ratifikálják az isztambuli egyezményt?
Szél Bernadett (LMP) arra emlékeztetett, hogy Magyarország két éve csatlakozott az isztambuli egyezményhez, de azt máig nem ültették át teljes mértékben a magyar jogba. A politikus azt kérdezte, hogy mikor ratifikálják az egyezményt.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, a kormány fontosnak tartja, hogy Magyarország csatlakozzon az egyezményhez, de fel kell mérni a belső jogi környezetet, hogy ne legyen olyan szabályozási elem, ami ellentétes lenne a nemzetközi egyezménnyel. Az egyezmény végrehajtását pedig egy külön testület ellenőrzi - tette hozzá.
A választ a politikus nem, a parlament viszont elfogadta, 102 igennel, 26 nem ellenében.
MSZP: mi lesz a kancellár feladata az egészségügyben?
Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy az egészségügyi ágazatnak pluszpénzekre és béremelésre van szüksége. A politikus azt mondta, úgy látja, hogy a kormányzatnál "beleszerettek" a kancellári rendszerbe, de kíváncsi arra, hogy pontosan mi lesz a kancellár feladata. Ő hajtja majd végre a pénztelen egészségügy kellemetlen feladatait? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az elmúlt öt évben nem volt olyan esztendő, amikor az Egészségbiztosítási Alap költségvetése ne nőtt volna az inflációt meghaladó mértékben. Az ötszázmilliárd forintos kórházi infrastruktúra-fejlesztésről beszélő államtitkár hangsúlyozta, hogy a kabinet kifizette az adósságokat és próbálta megállítani az orvos- és nővérelvándorlást.
A választ a képviselő nem, a Ház viszont elfogadta 100 igennel, 30 nem és egy tartózkodás ellenében.
Azonnali kérdések
MSZP: hány krónikus ágyat szerveznek ki az egészségügyből?
Korózs Lajos (MSZP) arról az egészségügyi kormányzat által tett bejelentésről beszélt, hogy a krónikus osztályok az egészségügyiből a szociális ellátórendszerbe kerülnek. Azt firtatta, hogy hány krónikus ágyat érint az intézkedés. Mennyi pénzt kívánnak megtakarítani ezzel? Mekkora térítési díjat fognak szedni a krónikus osztályon fekvőktől? - sorolta kérdéseit.
Szóvá tette, hogy Észak-Magyarországon a szakemberhiány miatt gyakorlatilag megszűnt az alapellátás.
Rétvári Bence azt mondta, vannak betöltetlen praxisok, de mindenki ellátása megoldott. A kormányzat által indított programoknak köszönhetően - a programok indulásának első évében - az üres praxisok 20 százalékát betöltötték - jelezte.
A krónikus ágyakkal kapcsolatban azt mondta, még az előkészítés fázisában van az intézkedés, annak bevezetése több lépésben, fokozatosan történik majd.
Jobbik: drasztikusan csökkentenék a kötelező kéményellenőrzések számát
Szilágyi György (Jobbik) arról beszélt, hogy egy belügyminiszteri rendelettervezet szerint drasztikusan csökkentenék a kötelező kéményellenőrzések számát. Ez évi több száz, akár halálos kimenetelű szén-monoxid-mérgezéshez, kéménytűzhöz vezethet - közölte.
Ismertetése szerint a kéményellenőrzések gyakoriságát a jelenlegi évi egyről a kormány a gáztüzelésű kémények esetében két évre, míg a szilárdtüzelésű kéményeknél négy évre változtatná. Mint mondta, a zárt égésterű készülékekhez kapcsolódó kéményeket soha többé nem ellenőriznék.
Az ellenzéki politikus azt firtatta: vajon a rezsicsökkentés után jön "a lakosságcsökkentési program".
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára kijelentette: nem lesz olyan intézkedés, amely veszélyeztetné a polgárokat. Emlékeztetett arra, hogy a 2016. július 1-jétől a kéményseprési szolgáltatás részben átkerül a katasztrófavédelemhez.
Közölte, jelenleg folyik az előkészítése annak, hogy a katasztrófavédelem ezt a szolgáltatást a legmagasabb színvonalon végezhesse. Azt mondta, minden az ágazatban érintettet megkeresnek majd, és figyelembe veszik az észrevételeiket.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések