Az antropológusok sokszínű munkájába ad betekintést a Természettudományi Múzeum Szóra bírt elődeink című kiállítása.
A péntektől látható tárlat az ásatások menetén és a leletek vizsgálatának lépésein túl azt is felfedi, hogy milyen betegségekben szenvedtek a Magyarország területén élt ősök, milyen szokásaik voltak és milyen biológiai jellemzőkkel bírtak.

A régészeti feltárások, ásatások során napvilágra került, a múzeum antropológiai gyűjteményében őrzött leletanyagokat, másolatokat, arcrekonstrukciókat, eredeti környezetében rekonstruált (in situ) bemutatott sírfeltárásokat ismerhetnek meg a látogatók. 

A korábban Erdélyben már vándorkiállításként bemutatott tárlatból az is kiderül, hogy mi történik a begyűjtött csontmaradványokkal, milyen eszközöket, módszereket használnak a kutatók, hogy megbecsüljék egy lelet korát, nemét, következtessenek magasságára, betegségeire, életmódjára - mondta Pap Ildikó, a kiállítás kurátora a tárlat pénteki sajtóbejárásán.

A bemutatót egy in situ sír nyitja, majd azt lehet látni, hogy a becsomagolt csontok egy virtuális mosáson, szárításon keresztül hogyan kerülnek egy preparátor műhely asztalára. A gyűjteménybe kerülés előtt a csontokat nyilvántartásba veszik, ezt szemlélteti egy leltárkönyv, amelybe a látogató is belelapozhat. Ezt követi a restaurálás, a preparálás és a tudományos feldolgozás.

A kurátor elmondta, hogy a biológiai rekonstrukció abban segíti a szakembereket, hogy "újrateremthessék" a régen élt emberek életét, hiszen következtetni tudnak az életmód és a táplálkozás több részletére is, a csontvázak mérésével, statisztikai elemzésével pedig különbséget lehet tenni a régen élt emberek csoportjai között, de még a vándorlásaik irányára, az emberi közösségek kialakulására is lehet belőlük következtetni.

A tárlatban látható koponyák segítségével kiderül továbbá, hogy a honfoglalók mesterien űzték a koponyalékelés, az úgynevezett trepanáció tudományát a traumás sérülések ápolására. Az eljárás során a koponyatető sebészi kiigazításával távolították el a sérülés során keletkezett csonttörmeléket. A beavatkozást sok esetben a beteg túlélte, ezt mutatják az újra növekedésnek indult csontszélek. 

Mindezek mellett láthatók tbc, nyitott gerinc, tyúkmellűség, fogszuvasodás, vagy fogínysorvadás által előidézett csontdeformitások, valamint bemutatják azt is, hogyan képesek a szakemberek egy koponyacsontból a modern eszközök segítségével rekonstruálni az illető "eredeti" arcát. A különböző történeti korokból származó koponyák alapján készített arcrekonstrukciók között megelevenednek olyan történelmi személyiségek is mint Szent László, III. Béla és felesége, Chatillon Anna, Janus Pannonius, Rotterdami Erasmus vagy Dobó István.

A kiállítás november 28-ig tekinthető meg.

Forrás: MTI