A napokban került ki néhány név a World-Check kockázatelemző cég feketelistájáról. A lista szerint terrorista lehet az a közgazdász, akit az angol királynő tüntetett ki, de terroristaként szerepel a brit miniszterelnök, David Cameron terrorelhárítási tanácsadója is.
Madzsid Nawaz, a brit miniszterelnökök terrorelhárítási tanácsadója. A World-Check adatbázis szerint köze lehet a terrorizmushoz. Fotó: Wikipedia
A World-Check a Reuterst is felvásárló, kanadai központú Thomson Reuters cég kockázatelemzési adatbázisa. Egyfajta feketelista ez, amelyet állítólag 300 kormányzati szerv, és a legnagyobb bankok is használnak. Rajtuk kívül még rengeteg hírszerzési ügynökség és a legkomolyabb ügyvédi irodák is ebből a listából táplálkoznak, de ezek csak a legnagyobb felhasználói a feketelistának.

A feketelista

Legutóbb a Vice News nyomozott a lista után, a napokban adták közre, mire jutottak. Több profilt láttak, utánajártak, hogyan is működik a cég és a lista ahhoz képest, amit állítanak magukról. Azt a nyomozástól függetlenül lehet tudni, hogy ezt a listát általános kockázatelemzési céllal használják bankok, kormányok, rendvédelmi szervek. Ez nagyjából azt jelenti, hogy elsősorban üzleti és biztonsági okokból kérik a lista segítségét. Fontos tudni, hogy ez egy nem nyilvános adatbázis, komoly előfizetői díj fejében lehet hozzáférni. (Egy 2013-as kutatás szerint akár 1 millió dollár is lehet az adatbázis használatának éves díja.) Mivel sok jelentős szervezet használja tájékozódásra és döntéshozatal előtt a listát, komoly következményei lehetnek, ha valaki rajta van. Az adatbázis legtöbb szereplője nem is tud arról, hogy a listán van, arról meg főleg nem, hogy esetleg terroristának tartják. Mivel van ilyen kategória is, a listát szokás a világ legnagyobb terroristalistájának is nevezni. Akinek a neve mellé ez kerül, annak biztos, hogy hátránya származik belőle, noha elképzelhető, hogy nem is veszi észre. Ez lehet annyi, hogy nem kötnek vele üzletet, nem kap állást, vagy annyi, hogy egyszerűen nem nyithat számlát egy banknál, vagy éppen az, hogy magyarázat nélkül bezárják a korábban nyitott számláját.
Az adatbázisban szereplő profilokhoz tartozó alapvető információk. Jobb oldalon, felülről a harmadik az úgynevezett Kategória. Forrás: financial.thomsonreuters.com
A listát létrehozó és karbantartó cég, a Thomson Reuters honlapján az áll, hogy 1999-ben hozták létre. Azt mondják, a lista elsődleges célja a pénzmosás kiiktatása, a terrorelhárítás, a vesztegetés és korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítása. A listára emberek vagy szervezetek kerülhetnek fel. A World-Check adatbázis hivatalos bemutatójában látható egy általános egyéni profil is. Ide mindent összegyűjtenek, amit érdemes tudni egy emberről vagy szervezetről. A név, kor, születési hely mellett az is szerepel, hogy mikor hova utazott, milyen útlevelet használt, mi a pozíciója. Azt is látni, milyen más egyénekkel vagy szervezetekkel van kapcsolatban, amelyek szintén a listán vannak, de látható az is, hogy milyen külső forrásokat használtak az adatgyűjtéshez. Az egyik legérdekesebb rész pedig az úgynevezett kategória. Ide kerülhet a – sok esetben sorsdöntő – terrorizmus kifejezés. Ez a szó került Madzsid Nawaz neve mellé is. Ő Tony Blair óta konzultál a brit miniszterelnökökkel, és ami érdekes: terrorelhárítási tanácsadóként alkalmazzák Nawazt.

Nawaz mellett olyanok kerültek a terrorizmus kategóriájába, mint Nihad Awad vagy Mohamed Iqbal Asaria. Awad az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának elnöke, akivel George Bush közösen emlékezett meg a 9/11 áldozatairól. Asaria pedig korábban a Bank of England tanácsadója volt. A listára 1999 óta körülbelül 2,7 millió embert és szervezetet töltöttek fel. Jelenleg több mint 93 ezer olyan szereplője van a listának, amelyik mellett a terrorizmus szó van. Az adatbázis hivatalos oldalán az áll, hogy már rengeteg terrortámadást a lista segítségével tudtak meghiúsítani. Most, hogy jó pár név kiszivárgott a listáról, sokan nagyon dühösen reagáltak, és perrel fenyegetnek. Az lehet, hogy nem tudtak róla, de elképzelhető, hogy a nevük mellett lévő terrorizmus kategória miatt kerültek hátrányos helyzetbe. Asariát, a Bank of England korábbi tanácsadóját elkeserítette saját kategóriája. A lista hitelességéről azt mondta, hogy eléggé elkeserítő, hogy ha ez a bankok legkomolyabb nyomozási fegyvere. A jelenlegi brit miniszterelnök, David Cameron terrorelhárítási tanácsadója, Maajid Nawaz is az adatbázis hitelességét kérdőjelezte meg, mikor megtudta, hogy szerepel a listán, ráadásul a terrorizmus szó is ott van a profilján. Annyit mondott, hogy szörnyű, ha ezt a listát úgy használják szűrőként nagyon komoly cégek, hogy soha nem frissítik, ráadásul nem lehet nyilvánosan ellenőrizni és javítani.

A lista forrásai

A forrásokról mást mond az adatbázis fenntartója, és mást a Vice News nyomozási eredménye is. A Thomson Reuters azt állítja, hogy csak olyan megbízható és hivatalos adatokat használnak fel, mint például a jogi és bűnügyi listák peranyagok. Ezeken kívül természetesen használnak kormányzati forrásokat és megbízható sajtóorgánumokat is. A különböző blogok, közösségi médiumok csak másodlagos, támogatói források lehetnek a fenntartó szerint. Ehhez képes a Vice News mást talált. Két terrorizmus kategóriás profilt is láttak, ahol semmilyen hírportált vagy kormányzati forrást nem jelöltek meg az adatbázis készítői. A Vice szerint nagyon könnyen rásütik a terrorizmus bélyegét egy-egy profil tulajdonosára, ha arról valamelyik blogon egyszer valami rosszat írtak. Úgy tűnik, ezt támasztja alá az adatbázis készítőinek névnélküli nyilatkozata is. A Vice News a World-Check 3 alkalmazottját érte el. Kettő közülük létrehozza a profilokat, egy pedig ellenőrzi az ő munkájukat. Mindannyian azt mondták egymástól függetlenül, hogy az adatbázis készítésekor nem használnak olyan listát, amely a megbízható forrásokat tartalmazná. Eszerint kategorizálásnál nem veszik figyelembe azt, hogy honnan veszik az információkat. Azt mondták, hogy a kategória meghatározása egyedül az ő döntésük, és senki sem ellenőrzi, ha új forrásokhoz nyúlnak. Az egyik World-Check dolgozó azt mondta, hogy át szokták nézni a profilokat, de nagyon gyorsan, és sokszor nincs idő ellenőrizni a forrásokat.