Törökországban, a Tigris-folyó partjai mentén, egy ókori településen régészek 17 leölt, lágyhéjú teknős maradványaira bukkantak egy nő és egy gyermek sírjában.
A folyami teknősök nem képezték a tipikus mezopotámiai menü részét 2500 évvel ezelőtt, de a kutatók úgy hiszik, jelen esetben talán temetkezési rítus során fogyasztották el őket, majd temették a halottak mellé.
A sírt a Kavuşan Höyük lelőhelyen találták meg. Az adatok azt sugallják, hogy a helyszínt nagyon hosszú ideig lakták – a Kr. e. 3. évezredtől a Kr. u. 14. századig -, de mára eltűnőben van. Amint a vitatott Ilisu gát elkészül, Kavuşan Höyük és több történelmi helyszín víz alá kerül.
A hidroelektromos projekt miatt leletmentést végeztek a Tigris-folyó partján, Kavuşan Höyükben erre 2001 és 2009 között került sor. 2008-ban három ókori silóra bukkantak a posztasszír korból, a Kr. e. 6. század környékéről.
Ezek eredendően gabonatárolásra szolgálhattak, de egyiküket sírként használták, aminek alján megtalálták egy nő és egy gyermek holttestét közvetlenül egymás fölé temetve. Körülöttük 17 eufráteszi lágyhéjú teknős (Rafetus euphraticus) teknője és egyéb maradványai.
Vízi teknősök és szárazföldi teknősök páncélját fellelték már közel-keleti sírokban, de az eufráteszi lágyhéjú teknős maradványai, ráadásul ilyen sok egyedtől, meglepetést keltettek. A kutatók ráadásul közvetlen bizonyítékot találtak rá, hogy az állatokat lemészárolták. A csontokon megfigyelt vágásnyomok alapján hátukra fektették őket, majd testüket felvágták húsukért, végtagjukat szintén leszelték.
A teknősfaj a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) besorolása alapján jelenleg veszélyeztetett. Státusza ellenére helyileg nem tartják sokra, bár bizonyos források szerint néha eladják őket a halpiacon, manapság nincsen gazdasági funkciójuk a területen.
Más régészeti helyszínek bizonyítékai azt sugallják, hogy a szárazföldi és vízi teknősök bizonyos kultúrákban a túlvilági kalauz szerepét tölthették be.
Az eredményekről az Antiquity folyóirat számolt be.
