Ibolya Tibor fővárosi főügyész ismertette a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott, 1548 oldalas vádirat főbb pontjait. Az ügyészség szerint Tarsoly Csaba és tíz társa 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek fő célja a befektetők pénzének és értékpapírjainak ellopása volt. Ennek érdekében egy 47 cégből álló hálózatot hoztak létre.
Tarsoly Csaba tavaly márciusban (Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt)
A szervezet vezetője Tarsoly Csaba volt, rajta kívül még a Quaestor vezetőségének három tagja vett részt az irányításban. Őket könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették. Titkos nyilvántartást vezettek az ellopott értékekről, segítették a felügyelet megtévesztését és irányították a marketingkampányokat.

Az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabával szemben a vádirat 753 rendbeli bűncselekményt tartalmaz, a büntetése 5-től 25 évig terjedő börtön lehet. Az ügyészség szerint a cég több száz, alacsonyabb beosztásban dolgozó munkatársa nem tudott a törvénysértő működésről.

Csalás, sikkasztás, közokirat-hamisítás

Tarsolyék a vádak szerint csalást is elkövettek azzal, hogy a Quaestor fizetésképtelen helyzetét eltitkolva, a cég működését finanszírozó vállalati kötvényeket is értékesítettek. A sikkasztást addig folytatták, amíg a kötvényekből elég pénzhez nem jutottak, az ezeket a lépéseket fedező csalássorozat tavaly márciusi lebukásukig zajlott.

Ibolya Tibor azt is elmondta, a nyomozás még tart, és „99,9 százalékos valószínűséggel” vádat emelnek pénzmosás ügyében is. Ezzel kapcsolatban jelenleg külföldi hatóságoktól várnak segítséget. Sikkasztás és közokirat-hamisítás ügyében nyomoznak O. Béla ellen is, aki tavaly márciusban rövid ideig több Quaestor-cég vezetője lett, és valószínűleg közreműködött a cég vagyontárgyainak kimentését célzó próbálkozásokban.
A vádirat öt vádpontot tartalmaz:

- 46,6 milliárd forintnyi értékpapír ellopása: az ügyfelek számláiról az értékpapírokat a Quaestor számlájára vezették, majd eladták.
- 2007 és 2012 között nem létező állampapírokat adtak el, amivel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak. Ezt a lelepleződés elkerülése érdekében, korábbi bűncselekményekből származó pénzből, megtérítették.
- 2007 és 2015 között 30 ezer embernek okoztak – összesen 20 milliárd forint értékű – kárt azzal, hogy elhallgatták a Quaestor-csoport fizetésképtelen helyzetét, és így adtak el a valóságban nem létező kötvényeket és ténylegesen kibocsátott kötvényeket. Ibolya Tibor azt mondta, hogy ebben az esetben csak annak a 232 ember ügyét teszik a vád tárgyává, akiknél az okozott kár az 50 millió forintot is meghaladta, különben nagyon elhúzódhatna az eljárás.
- Úgynevezett opciós szerződéseket kötöttek 500 ügyfelükkel nem létező vállalati kötvények megvásárlására, 6 milliárd forint értékben.
- Tarsoly Csaba 2007 és 2013 között a Quaestor legális működéséből származó bevételeiből 1,2 milliárd forintot lopott el készpénzben. Ibolya Tibor azt mondta: Ezt úgy értsék, ahogy mondom, táska, készpénz, belerak, elmegy.
Hol a pénz?

Ibolya Tibor a nyomozás részleteiről is beszélt. Az ügynek mintegy 32 ezer sértettje van, 2963 feljelentés érkezett, 677 tanút hallgattak ki, 42 házkutatást végeztek, lefoglaltak például 750 ezer emailt is. A vállalatcsoport teljes cégállományát átvizsgálták 2007-től, óriási mennyiségű, több petabájtnyi adatot foglaltak le.

Elmondta, jogos felvetés, hogy „hol a pénz”. Azt mondta, a pénz a veszteséges vállalatcsoportok működésében, a lefoglalt 44 milliárd forintnyi vagyonban, és az elérhetőnél jóval nagyobb kamatokat kapó sértetteknél van.

A főügyész szerint meg lehetett volna akadályozni vagy jóval korábban le lehetett volna leplezni a bűncselekményt. A Quaestor 2009-es ellenőrzése során például kiderült, hogy a vállalat azt megelőzően másfél évig valótlan adatokat közölt a felügyelettel, amely emiatt 3 millió forintra büntette. Ezt azonban a felügyelet, a mostani harmadrendű vádlott kérésére, nem hozta nyilvánosságra. Ibolya Tibor azt mondta: hivatali bűnpártolás lehet, ha valaki elnézi, hogy a Quaestor másfél évig a „bolondját járatja vele”, és nem tesz feljelentést, majd hoz egy hárommillió forintos, nem nyilvános bírságot.

Kérdésre válaszolva Ibolya Tibor elmondta: a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM) kapcsolatban nem nyomoztak, a Quaestorban lévő pénz kivétele nem volt bennfentes értékpapír-kereskedelem, hanem „valamilyen információ alapján” kivonták az állampapírokat onnan. Azt is mondta: ha a KKM annak ellenére nem vette volna ki az állam pénzét a Quaestorból, hogy információi szerint „valami nem stimmel”, akkor merülhetett volna fel bűncselekmény, hűtlen kezelés gyanúja.