Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány dolgozik a csok igényléséhez szükséges végső döntéseken. A terrorvészhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítás akadályozásával pedig szerinte az ellenzék lesz a felelős azért, ha vészhelyzet esetén a kormány nem tudja megtenni a szükséges lépéseket. Lázár János azt is elmondta, a bürokrácia-csökkentésre az ország versenyképessége miatt van szükség.
Csok: megszületnek a végső döntések

A kormány a korábbi ígéreteknek megfelelően dolgozik a családok otthonteremtési kedvezményéhez szükséges jogi kérdések megoldásán az egyszerű és átlátható igénylés lehetőségének megteremtése érdekében. A várhatóan két rendeletben rögzített szabályok visszamenőleges hatályúak lesznek, tehát mindenkire érvényesek lesznek, akik január 1. után adták be igénylésüket. Lázár János elmondta, az idei költségvetésben 40 milliárd forintot terveznek erre a célra, de ez a keret „felülről nyitott”, tehát ha szükséges, ennél több pénzt is fordítanak erre a célra.

Lázár János a csok-hoz kapcsolódóan beszélt a megváltozó építési szabályokról is. Az építészekkel folytatott egyeztetések nyomán körvonalazódó megállapodás értelmében az építészek felelőssége lesz az építési szabályok betartása. Ezt a felelősséget az építtető és az építész közötti szerződés erősíti meg, amelynek mintáját a kormány az építészekkel közösen dolgozza ki. Lázár János bízik abban, hogy ez, illetve a felelős műszaki vezető szerepe elég garanciát jelent majd a szabályoknak megfelelő házak, lakások építésére a bankok és az önkormányzatok számára.

Ne vigyék be a politikát az iskolákba!

Lázár János beszélt a tanárok tiltakozásáról is. Azt mondta: a kormány nyitott a párbeszédre, a jövő héten kezdődő köznevelési kerekasztal kezdetéig az ország összes tankerületébe ellátogatnak a minisztérium képviselői. Lázár szerint a problémák megoldásában nem segít, ha a tiltakozók beviszik a politikát az iskolába, az ilyen kérdések megoldásának a helye a tárgyalóasztal.

A kormány nemzetközi statisztikákat figyelembe véve igyekszik mérlegelni a tanárok javaslatait. Lázár szerint lehet beszélni a tanárok és a diákok munkaterhéről, de más országokkal összehasonlítva Magyarországon kevesebb diák jut egy tanárra, és kevesebb órájuk van a diákoknak. A 2010 előtti rendszer visszaállítása pedig szerinte elképzelhetetlen, mivel a diákok romló teljesítményéhez és erősödő szegregációhoz vezetett.

A rendhez eszközök kellenek

Lázár János azt mondta, érti, miért okozott ekkora vitát a kormány alaptörvény-módosítási javaslata, amely értelmében „terrorvészhelyzet” esetében a kormány különleges jogköröket kapna, és a hadsereg segíthetné a rendőrség munkáját. Szerinte azonban a rend biztosításához eszközök is kellenek, a kormány javaslata pedig megegyezik számtalan más ország gyakorlatával. Lázár János szerint, ha az ellenzék nem támogatja a módosítást, azzal kockáztatja, hogy egy esetleges vészhelyzet esetén miattuk nem kerülhet sor a szükséges lépésekre, és ezért a felelősség az övék lesz. A kormány a javaslatot módosítás nélkül fogja benyújtani, de a parlamenti vita során még történhetnek változások.

A bürokrácia akadályozza a versenyképességet

Lázár János beszélt a két hete bejelentett bürokrácia-csökkentési tervekről. A kormány a törvények és rendeletek vizsgálatával folyamatosan dolgozik az átláthatóbb szabályokért. Olyan szabály bevezetése is elképzelhető, hogy egy minisztériumnak, ha új szabályt vezet be, kettő másikat meg kell szüntetnie. A kormány dolgozik az adórendszer egyszerűsítésén is, hiszen a jelenlegi nagy terhet jelent a vállalkozások számára.
A bürokrácia-csökkentés másik eszköze az intézmények megszüntetése és a bürokraták számának csökkentése. Lázár szerint ezekre a lépésekre az ország versenyképessége miatt van szükség, hiszen csak akkor van lehetőség adócsökkentésre, ha csökken az állami alkalmazottak jelenlegi, nemzetközi összehasonlításban is magasnak számító, 1 milliós száma. A kormány tervei szerint a járási- és kormányhivatalokban dolgozók száma az év végére a jelenlegi 36 ezerről 30 ezerre fog csökkenni – ha ez sikerül, az ott dolgozók jelentős béremelésre számíthatnak.

Brit mintára felmerül az is, hogy az állami alkalmazásból önként kilépőknek a végkielégítésnél jelentősen nagyobb összeget ajánl a kormány, azért cserébe, ha vállalják, hogy hosszú ideig a versenyszférában dolgoznak. Adó- és járulékkedvezményekkel a munkaadókat is ösztönözni fogják az egykori közszolgák alkalmazására.

Lázár elmondta, a 73 állami intézmény önállóságának megszüntetése hosszú előkészítő munka eredménye volt, aminek során minden fontos szereplővel egyeztettek. Egy ilyen lépésnek viszont a miniszter szerint mindig vannak kockázatai: rövid távon lelassulhat az intézmények működése, nem várt problémák állhatnak elő, komoly feszültségek keletkezhetnek – de az ország versenyképessége miatt ezeket vállalni kell. Ráadásul a mostani javuló gazdasági helyzetben a korábbi állami alkalmazottak is jó eséllyel találnak munkát a versenyszférában.

Esélyt kell adni a turizmusnak

Lázár Jánost kérdezték a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökséggel kapcsolatos tervekről is. Azt mondta, az ország iránt jelentősen megnőtt a turisták érdeklődése, ezért meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi intézményrendszer képes-e kezelni a megnövekedett igényeket. Ez azért is különösen fontos, mert a tavalyi évtől kezdve turisztikai célokra nem lehet uniós forrásokat felhasználni. Lázár elmondta, bármilyen rendszer kialakítása mellett is döntenek, nem beszélhetünk a turizmus „államosításáról”, hiszen a feladatokat eddig is állami intézmények végezték el, legfeljebb más struktúrában.

A bíróságok ne legyenek függetlenek a valóságtól!

Lázárt Jánost kérdezték az elmúlt napok nagy érdeklődést kiváltó bírósági ítéleteiről is. Azt mondta, a bíróságok függetlenségét senki nem vonja kétségbe, de az ilyen döntések csökkentik a bírósági döntések iránti bizalmat.