Magyarország 2015-ben az Európai Unió leggyorsabban fejlődő országai közé került. A tavalyi év előzetes adatai szerint a gazdasági növekedés meghaladta a kormány által várt 2,5 százalékot, az államháztartás hiánya rekord alacsony szintre csökkent, ezeknek köszönhetően pedig a GDP-arányos adósságráta is tovább mérséklődött. Ez azért is számít kiemelkedő eredménynek, mert az államadósság 2002 és 2010 között folyamatosan emelkedett a korábbi kormányok túlköltekezése miatt.
2002-ben elindult egy egészen másfajta politika, jóléti rendszerváltásnak hívták, de valójában a felelőtlen osztogatás politikája volt, aminek eredményeként az egymást követő kormányok külső pénzből pumpálták fel a magyar gazdaság gyengülő teljesítményét. 2006 után a teljesítmény már nem javult, csak az adósság nőtt, és elérte a nemzeti terméknek a 85 százalékát  - idézte fel Csaba László közgazdász az M1 Summa című műsorában.

A korábbi 51 százalékról 85-re felmenni egy olyan időszakban, amikor a világgazdaságban a kamatok alig voltak kimutathatók, a reálkamat történelmi mélyponton volt, az amerikai jegybank politikájának következtében szinte ingyen lehetett pénzhez jutni - ez azt jelenti, hogy rendkívül felelőtlen költekező politika folyt - tette hozzá.

Csak keveseknek sikerült

Az elmúlt 5 év élénkülő gazdasági növekedése, költségvetési fegyelme, valamint az állampapír-piaci hozamok csökkenése azonban lehetővé tette, hogy az államadósság-ráta - a magyar alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően - 2011 óta csökkenjen, és 2016 végére 76 százalék alá essen - folytatta a szakember.

Hogy ez milyen kimagasló teljesítmény, jól mutatja az, hogy Európa országainak döntő többségében még ma is komoly problémát okoz a súlyos instabilitás. Az Európai Unió átlagos adósságrátája ugyanis jelentős növekedést mutatott 2010 és 2014 között.

Ebben az időszakban pedig csak Lettországnak, Lengyelországnak és Németországnak sikerült csökkentenie a GDP-arányos államadósságát Magyarország mellett. Mindez azért is fontos, mert adósságrátánk csökkenésével az államháztartás terhei is számottevően mérséklődnek - magyarázta Csaba László.

Ha sok kamatot kell fizetni, kevesebb jut másra

A kisebb államadósság előnye, hogy kisebb a kamatkiadás, kisebb a törlesztő teher az államon is. Sokan keserű tapasztalattal élték át a devizahitelek törlesztő részletének emelkedését - ugyanez igaz az államra is, ha magas az államadósság törlesztési terhe, akkor egyéb kiadásokra kevesebbet tud fordítani - tette hozzá Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ elnöke.

Például a legmagasabb érték a nemzeti jövedelem arányában több mint 4 százalék fölött volt. Ha átszámoljuk, mai áron 1300 milliárd forintos államadósság-kiadást kapunk, ehhez képest ma mintegy 200 milliárd forinttal kisebb a tényleges költség. Ezt a 200 milliárd forintot lehet, és fordítja a költségvetés más célokra, adócsökkentésre, illetve más kiadásokra - magyarázta.

Kevésbé vagyunk sebezhetőek

Ráadásul az utóbbi 5 évben nem csak államadósság-rátánk zsugorodott számottevően, hanem az államadósságon belüli devizaarány is, amely hazánk külső sebezhetőségét is nagymértékben enyhítette.

Az a stratégiánk, hogy annak elsődleges forrása a lakossági állampapírpiac legyen, hiszen így tudjuk maximálisan biztosítani azt, hogy az államadósság finanszírozásából ne kelljen külső adósságot generálni - mondta Barcza György.

A másik kérdés pedig - folytatta, hogy a meglévő állomány aránya milyen. Itt a külföldiek által birtokolt forint és deviza állampapírok állománya ma már kevesebb, mint az 50 százalékát teszik ki az államadósságnak, 2015-ben tehát a fordulat abban következett be, hogy most már az államadósság nagyobb részben belföldi tulajdonban van. Öt évvel korábban a külföldi tulajdon aránya elérte a 66 százalékos mértéket - mutatott rá.

Tízmilliárdok szabadulhatnak fel egy felminősítéssel

Elemzők szerint az, hogy külső sebezhetőségünk jelentősen csökkent, illetve, hogy hazánk gazdasága kiegyensúlyozott növekedési pályára állt, a hitelminősítőket is arra ösztönözi majd, hogy belátható időn belül ismét felminősítsék Magyarországot.

Ezzel nem csak nemzetközi megítélésünk javulhat, hanem az államháztartási adatok is még kedvezőbben alakulhatnak, amelynek hatására például az államadósság kamatai még tovább csökkenhetnek.

Ez pedig újabb tíz és százmilliárd forintnyi bevételt jelentene a költségvetésnek, az így felszabaduló összegek pedig fordíthatóak adócsökkentésre vagy éppen az oktatás és az egészségügyi rendszer fejlesztésére.

Forrás: M1 Summa