A radikális és az alvilági csoportok is régóta beszerzési forrásként tekintenek a világháborúból itt ragadt hadianyagokra. A terrorelhárítók egy szélsőséges nézeteiről ismert szervezet megfigyelése közben találtak rá a tatabányai garázsra, amelyben egy városrész elpusztításához elegendő robbanószerkezeteket és fegyvereket találtak. Nemcsak a nagy mennyiség volt döbbenetes, hanem az is, hogy a történelem-szeretetettel takarózó testvérpár modern és nagy tűzerejű eszközöket is felhalmozott.
Modern vállról indítható páncéltörő rakétavető, teljesen működőképes állapotban, 2 és fél kiló TNT és a hozzávaló gyújtószerkezet - az ezeket tartalmazó raktár nem a honvédség tulajdona, hanem egy 27 éves, radikális eszméket valló fiatalember magángyűjteménye. Kérdés, mit akart vele kezdeni. Még a tűzszerészeket is megdöbbentette, hogy a férfi mekkora arzenált halmozott fel a tatabányai garázsban. Aknavető gránátok, tüzérségi lövedékek, rengeteg lőszer és fegyverek kerültek elő egy kisebb háborúhoz elegendő mennyiségben.

Százak halhattak volna meg 

Egy 3-400 kilós kilőtt lövedék, amelyből, bár a gyújtószerkezet már eltávolították, a robbanóanyag még megvolt benne, önmagában letarolta volna az egész környéket, ha felrobban. És csak egy apró darabja volt a gyűjteménynek. A robbanásra pedig minden esély megvolt. Néhány robbanótest ugyanis olyan rossz állapotban volt, hogy a tűzszerészek nem is merték elszállítani, a helyszínen megsemmisítették.


Ha a teljes gyűjtemény magától robbant volna fel, százak halhattak volna bele. A garázs környékén található a városi ügyészség épülete és kissé odébb a helyi színház. Az elsődleges szakvélemény szerint mind a két épület bőven a robbanás hatósugarában lett volna.

Csak saját múzeumot akart

A férfi azt mondta, hogy a hadianyagot az erdőt járva gyűjtötte össze egy fémkeresővel azért, mert történelemkedvelő fiatalemberként szeretett volna magának egy privát múzeumot. Csakhogy a lőszereket, például a 7,62 mm-es, Kalasnyikovba való hadilőszerek, amelyet a világháborúban még nem használtak, biztosan nem a földből ásta ki. Mint ahogy a tankelhárító fegyver sem múzeumi darab. A legnehezebb azonban a TNT eredetét megmagyarázni. A férfi azért megpróbálta.

Azt mondta, hogy egy híd lábánál találta, kérdéses, hogy ez tényleg lehetett-e így. A garázsban úgy 120 kiló, világháborús bombákból kiszedett robbanóanyagot találtak és még további 8 kiló puskaport. A préselt TNT tömbök viszont már újrahasznosított, felújított darabok, vegyészeti eljárással állította elő valaki a világháborús robbanóanyagból. A tatabányai T. Jánosnak amúgy vegyész végzettsége van.

A TEK csapott le 

A nyomozásban azt vizsgálják, hogy történt-e kereskedés, a férfi továbbadta-e másoknak. Jelenleg ezt még tagadja, de a nyomozás során erre fényt szeretnének deríteni. Sokatmondó információ, hogy a tatabányai T. Jánosnak nem hétköznapi rendőrök jutottak a nyomára, hanem a Terrorelhárító Központ radikális csoportokat figyelő részlege.

- Bizonyos radikális eszméket vallott, például a migránsokkal, más vallású személyekkel szemben elég keményen fogalmazott internetes fórumokon a saját közösségében - mondta a Kékfénynek Bodnár Zsolt, a TEK főigazgató-helyettese.
T. János nővére, T. Erika segített gondozni a gyűjteményt, a garázst is az ő nevére bérelték. A testvérpár aktív tagja volt egy meglehetősen radikális eszméket valló szervezetnek, elsősorban a hölgy tagja a testvérpárnak. Tulajdonképpen a szervezeten keresztül jutottak el a garázshoz. Az élettársa a szervezet egyik területi vezetője volt nem is olyan régen.

Erőszakkal mennének a hatalom ellen 

A Terrorelhárítási Központ szakértői szerint a világháborús hadianyagokat radikális csoportok és bűnözői körök is előszeretettel használják. Magyarországon több olyan csoport is van, amely szeretné erőszakkal megdönteni a rendszert és sokszor konkrét lépéseket is tesznek, terveket szőnek és fegyverkeznek.

Az elmúlt időszakban nagyon sok olyan ügy volt, ahol csak visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel vagy robbanóanyaggal bűncselekmények miatt indultak nyomozások. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a személyek nem követtek el súlyosabb bűncselekményeket, csak egészen más az, amit bizonyítani lehet, és más, amit a háttérben a felderítő szervek tudnak.

T. Jánost néhány éve egyszer már elkapták haditechnikai eszközökkel való visszaélés miatt, ám mindössze felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Divat lett a gyűjtés 

Magyarországon az utóbbi években jelenséggé vált, hogy történelemkedvelő fiatalok hadi relikviákat gyűjtenek a világháborús ütközetek helyszínein. A legtöbben csak kitüntetésekre, sisakokra, csajkákra vadásznak, de akadnak közöttük szép számmal olyanok is, akik elsősorban a fegyverekre utaznak.

Négy évvel ezelőtt a Zala megyei Botfán egy középkorú férfi életét vesztette, miközben a sufniban próbált egy flexszel szétvágni egy tüzérségi lövedéket. A férfi hatalmas arzenált hagyott maga után, a gyűjtemény egy része itt is olyan állapotban volt, hogy bármikor robbanhatott volna. Ennek ellenére a jelentős részét a tulajdonos már korábban szétszerelte. A kinyert robbanóanyagnak azonban nyoma veszett.

Tele vagyunk robbanótestekkel 

A honvédség tűzszerészeit évente átlagosan 2500 alkalommal riasztják, hogy találtak valamit - mondta Ember István vezető tűzszerész. Ha azonban nagyobb építkezések vannak, ez a szám akár 3000-re is felmegy. - Magyarország szinte teljes egészében műveleti terület volt a második világháborúban, úgyhogy gyakorlatilag minden országrész szennyezett robbanótestekkel - mutatott rá.

A leggyakoribb lelet a 82 mm-es szovjet aknavető gránát, megesik, hogy egy helyszínen akár több száz darab is előkerül belőle. A viszonylag kicsi gránát 20-30 méteren belül mindent elpusztít, de egyes repeszek akár több száz méterre is elrepülhetnek. Egy robbanás közelében az autót úgy ütötték át a szilánkok, mint ha csak papírból lett volna. Egy bábu pedig jóval távolabb, az épület első emeletén, részben fedezékben volt, de így is tucatnyi repeszt kapott, egy embert darabokra szaggatott volna. A tatabányai gyűjtemény robbanóereje a sok százszorosa volt ennek.

A szaktudás is kevés lehet 

Mire valaki első osztályú tűzszerész lesz, átlagosan 8 évig tanul, de vannak olyan esetek, amelyek még az ő tudásukat is alaposan próbára teszik. A legveszélyesebbek azok a lövedékek, amelyeket kilőttek, csak a becsapódás után nem robbantak fel. Ezek ugyanis élesített állapotban hevernek a földben, és némelyiknek olyan rafinált gyújtószerkezete van, hogy elég csak megmozdítani, máris begyújtja a robbanótöltetet.

Azok az eszközök, amelyek mágneses elven indukálják a feszültséget, az áramot, és a tekercsben elhelyezett mágnes elmozdul, gyakorlatilag a legkisebb elmozdulás is eredményezhet annyi áramot, amivel már begyújt. De nem csak a gyújtószerkezet okozhat meglepetéseket, 70 földben töltött év után maga a robbanóanyag is veszélyessé válik.

- Olyan kémiai átalakulásokra kell gondolni, mint amikor a robbanóanyag különböző fémekkel kerül kapcsolatba nedvesség jelenlétében, és olyan amalgámok vagy fémsók keletkeznek, amelyek az érzékenységet olyan szintre emelik egy adott robbanóanyagnál, hogy egy kisebb mechanikai behatás, akár egy kisebb koppintás is elég lehet a robbanási láncreakció beindulásához - magyarázta Ember István.

70 év elteltével, mondta a tűzszerész, még az is felrobbanhat, amelyet eredetileg nem arra szántak. Például egy gépágyú lőszer, amely a tatabányai férfi lakásán díszként szolgált a polcon, anélkül is felrobbanhat, hogy hozzáérnének. A férfi nővére is szenvedélyes gyűjtő volt, a házkutatás során T. Erika lakásában találták meg például azt a szétrohadt gránátot, amelyet a tűzszerészek a helyszínen robbantottak fel.